Riválisok polgárosodása. Források Zalaegerszeg és Nagykanizsa történetéhez 1867-1918 - Zalai gyűjtemény 70. (Zalaegerszeg, 2011)
Bevezetés
nyokra, és figyelmeztette őket a kicsinyesség, a közönyösség veszélyére, nehogy ez legyen a gátja a megvalósulásnak.44 Közben folyt az aláírásgyűjtés, és az ügy támogatóinak száma szépen gyarapodott. A kiküldött bizottság tagjai ezalatt elvégezték feladatukat, és jelentésüket az 1884. augusztus 28-ai képviselő-testületi ülés elé terjesztették felsorolva mindazokat az előnyöket, amelyekkel a rendezett tanácsú státusz megszerzése jár. Hozzátették, hogy megbocsáthatatlan mulasztást követne el a város, és az utókorral szemben igen nagy felelősséget vállalna magára, ha továbbra is elodázná a törvény adta lehetőség kihasználását. Közölték, hogy a szükséges aláírások rendelkezésre állnak, a város összes állami egyenes adójának több mint felét fizető polgárok támogatják az ügyet. Három hét alatt 279 aláírás gyűlt össze. A még később hozzácsatoltakkal együtt végül összesen 325 aláírás keletkezett.45 Ha az aláíró polgárok listáját megvizsgáljuk, beigazolódnak korábbi feltételezéseink a város társadalmi arculatának folyamatban lévő átalakulását illetően. A listán nagyon sok értelmiségi szerepel, de a változást kívánók között szép számmal találunk iparosokat, kereskedőket is. Több esetben a foglalkozás nincs feltüntetve, ezek vélhetőleg részben a helybeli földműves-birtokos réteg, részben pedig - erre a nevekből lehet következtetni - az egerszegi zsidóság képviselői közül kerültek ki. A kereskedői réteget szinte kizárólag ez utóbbiak reprezentálják, de az aláíró értelmiségiek soraiban is sokan felbukkannak közülük. A fent említett bizottság végül abban foglalta össze mondanivalójának lényegét, hogy a törvény szabta előírások teljesíthetőek, a rendezett tanácsúvá válás szellemi és anyagi feltételei a helyben lakó értelmiség és a város vagyona folytán adottak. Az áldozat, amit ezért hozni kell, az a közel 3000 forintnyi költségtöbblet, amelyet a megnövekedett hivatali apparátussal járó kiadások okoznak. Mindez azonban hamarosan meghozza gyümölcsét - érveltek - hiszen az új összetételű tisztviselői kar jobban tudja mozgósítani az anyagi és szellemi tartalékokat, ezáltal a polgárok jóléte és kényelme emelkedik, a város előrehaladása megvalósulhat. A legcélszerűbb lenne már a jövő, 1885. évet rendezett tanácsú városként kezdeni! - mondták. A képviselő-testületet nem kellett e tekintetben különösebben győzködni, a javaslatot ellenvetés nélkül elfogadták, majd még ugyanezen az ülésen - tehát 1884. augusztus 28-án - meghozták a város életében döntő jelentőségű határoza■“Zalamegye 1884. augusztus 24. 1. p. Dr. Fárnek László: „N[agy]kanizsa, 1884. augusztus 14." című cikk. 45ZML Zala Vármegye Alispánjának iratai. 1887: 3686. Hangsúlyoznunk kell, hogy az aláírások mennyiségéből valójában nem lehet következtetni az ügy tényleges támogatottságára, hiszen az aláírásgyűjtés célja nem a minél több aláírás produkálása, hanem a törvény által előírt, szükséges adómennyiség mielőbbi kimutatása volt. Amikor ez összegyűlt, az aláírásgyűjtést abbahagyták. Az persze érthető, hogy legelőször a legtöbb adót fizetőkhöz mentek el, valamint azokhoz, akikről tudták, hogy biztosan felkarolják az ügyet. 22
