Riválisok polgárosodása. Források Zalaegerszeg és Nagykanizsa történetéhez 1867-1918 - Zalai gyűjtemény 70. (Zalaegerszeg, 2011)

Bevezetés

gyarapodott, s biztos fogyasztói lettek a helybeli iparosok és kereskedők piacon megjelenő termékeinek. Az értelmiségi-hivatalnok rétegnek a városban való folyamatos tartózkodása pozitív hatást gyakorolt annak arculatára. Egyrészt újfajta szolgáltató ágazatokat hívott életre, másrészt a hagyományos kisiparos-földműves társadalométól eltérő mentalitást, másfajta értékrendet közvetített az ittenieknek. Ez az értelmiségi réteg társadalmi, gazdasági, családi kapcsolatai révén több szállal kötődött a városhoz, és érdekében állt ezeknek a kapcsolatoknak a további megőrzése, a megszerzett pozíciók hosszú távú biztosítása. Ezt pedig elsősorban a helyben kiépült állami és megyei intézményhálózat megtartásával lehetett elérni.

Hiszen az egerszegiek mindannyian tisztában voltak vele, hogy a szomszédvár felől fenyegető veszély nem múlt el. A pallos ott lóg a város feje fölött, a gazdasági potenciálját, társadalmi fejlettségét, földrajzi adottságait tekintve kétségtelen előnyben lévő Nagykanizsa bármikor megújíthatja törekvéseit. (Mint ahogy azt később meg is tette.)

Zalaegerszeg tudta, hogy cselekednie kell, de azt is belátta, hogy gazdasági vonatkozásban soha nem lehet Nagykanizsa vetélytársa. Neki meglévő adottságai mellett kell elérnie a megyeszékhelyi pozíció megtartását. Tisztában volt vele, hogy ez csak tudatos városfejlesztéssel, esetlegesen újabb intézmények idetelepítésével, vagyis Zalaegerszeg meglévő arculatának kidomborításával lehetséges. S a városnak természetesen külső megjelenésében is az itteni értelmiségi-hivatali elit elvárásaihoz kell igazodnia, a tágabb környezet számára is vonzóvá téve ezzel a települést. A felismerés nagyszerűsége tehát abban rejlett, hogy nem Kanizsával kell versenyre kelni, ez úgyis kilátástalan, hanem a hivatali elit itteni tömörüléséből, valamint az azt és a város vonzáskörzetébe tartozó falvakat kiszolgáló iparos- és vállalkozóréteg jelenlétéből származó adottságokra kell építeni, s az ebből származó előnyöket kihasználni.

Az első lépés, amit a fentiek érdekében meg kellett tenni: a város kezébe adni saját sorsának irányítását, kikerülni a járási fennhatóság alól, nagyobb önállóságot biztosítani a tisztségviselőknek. Vagyis: nagyközségből rendezett tanácsú várossá válni!

A kezdeményezés a helyi közéletben most már mindinkább hangadó szerepet betöltő értelmiségi körökből indult ki. Bizonyára nem véletlen, hogy egy köztük már jól ismert, népszerű ügyvéd, Kovács Károly volt a beterjesztője az 1884. augusztus 4-ei képviselő-testületi ülésen.40

40Zalamegye 1884. augusztus 10. 1-2. p. „Zalaegerszeg, 1884. augusztus 7-én" című, névtelen szer- zőjű cikk. Más adatok szerint ez a képviselő-testületi ülés 1884. augusztus 7-én volt. Vö. ZML Zala Vármegye Alispánjának iratai 1887: 3686. Mivel a városi jegyzőkönyvek ez évből hiányoznak, a tényleges dátumot nem tudtuk megállapítani.

20