Riválisok polgárosodása. Források Zalaegerszeg és Nagykanizsa történetéhez 1867-1918 - Zalai gyűjtemény 70. (Zalaegerszeg, 2011)
Források Zalaegerszeg és Nagykanizsa történetéhez, 1867-1918
A közgyűléseket a napirend közlése mellett az elnök hívja össze a választmány belátása szerint vagy hírlapok útján, vagy külön meghívók által. A közgyűlések tartatnak az elnök akadályoztatása esetén az alelnök elnöklete alatt; érvényes határozatra 35 tag jelenléte s azok szótöbbsége szükséges, egyenlő szavazatok esetében az elnök szavazata dönt. Ha megkívántató számú tag nem jelenik meg, nyolcadnapra újabb közgyűlés hívandó össze, melyen a megjelentek - számukra való tekintet nélkül - érvényesen határoznak, azonban csak az előbbi határozatképtelen közgyűlésre kitűzött kérdésekben. 11. § A közgyűlés tárgyai 1. A körelnök, alelnök és választmány megválasztása. A választás szavazatlapok által történik, melyeket egy, a választás megkezdése előtt kinevezett szavazatszedő bizottság vesz át és olvas össze. 2. A Kör évi működéséről szóló választmányi jelentés tárgyalása, továbbá a számvizsgáló bizottság jelentése alapján a számadások iránt a felmentvény kiadása vagy megtagadása. A számadások egy három tagból álló, közgyűlésileg évenkint előzetesen választott bizottság által vizsgáltatnak át, ezen bizottság jelentése kíséretében terjesztetnek a közgyűlés elé. 3. A választmány határozatai elleni beadványok elintézése. 4. A választmány netáni, egyéb előterjesztéseinek tárgyalása. 5. Egyes tagok által minden évben október hó 15-ig beadható indítványok feletti határozathozatal. 6. Az alapszabályok módosítása. 7. Az évi tagsági díj meghatározása. 8. Az egylet feloszlásának elhatározása. Mindennemű tárgyalások és határozatokról, melyek a közgyűlések által alkottatnak, jegyzőkönyv vezettetik, mely nyilvánosság szempontjából a könyvtárba helyeztetik, és minden tag által megtekinthető. A közgyűlési jegyzőkönyvek a közgyűlésből kiküldött két tag által hitelesíttetnek. 12. § A Kör, valahányszor az elnök vagy a választmány többsége szükségesnek tartja, vagy tíz tag kívánja, értekezletet tart, azokban megállapodásait határozatképpen kimondja, s azok érvényesítése céljából szükséges lépések megtételére egyes tagjainak megbízásokat és utasításokat ad. Ha ily értekezletek tartása bizonyos határidőkre rendszeresen kitűzetik, ezen rendes értekezletekre a tagok különös meghívása nem szükséges. Az ily értekezletekben mindenkor a jelenlevők átalános szótöbbsége dönt, egyebekben az értekezletek ügyrendje azonos a közgyűlésekéivel. 124
