Molnár András: Zala megye pecsétje és címere 1550-2010 - Zalai gyűjtemény 69. (Zalaegerszeg, 2011)

IV. Vita Zala vármegye címeréről 1929-1949

ták fel a főszolgabírókat.) (Lásd a 83. képet!)21’2 A másik, „ZALA VÁRMEGYE ALISPÁNJA” feliratot viselő hivatali táblára ugyanilyen színösszeállítású, ám modernizált formájú, csücskös talpú címerpajzs került. (Lásd a 84. képet!)262 263 264 265 A vármegye útkaparóinak (törvényhatósági útőreinek) alumíniumból készített, ruhán hordott jelvényein 1933 után a zöld-ezüst megyecímer grafikai színjelzésű (a pajzsmező zöld színét jobbról balra irányuló haránt vonalazással jelző) változatát használták. Ezen a címerpajzs alakja Tagányi Károly 1880-as heraldikai könyvének ábrázolását követte: a kerek talpú, egyenes oldalú, felül is egyenes vonalú, derékban ezüst pólyával metszett, nyújtott doborpajzsra ráhelyezték a pajzsfőben lebegő, bíbor bélésű, nyílt leveles korona felnagyított mását. (Lásd a 85. képet!)2M

Miközben a vármegyei és járási hivatalok épületeire 1933 első félévében új, zöld-fehér címertáblákat tettek, ugyanezek a hivatalok pecsétjeiken továbbra is a hagyományos, kék színjelzésű, csücskös talpú címerpajzsot használták, a fehér pólyán balra repülő nyílvesszővel. Változadanul a kék-ezüst vármegyei címert alkalmazta „ZALAVÁRMEGYE TÖRVÉNYHATÓSÁGA” könratú pecsétjén a vármegye közgyűlése is. (Lásd a 86. képet!)263

A belügyminiszter rendeletével elégedetlen Pálffy László 1933. szeptember 8-án az alispánhoz írott levelében újabb indítványt terjesztett elő: a vármegye soron következő közgyűlése újból foglalkozzék a vármegye címerének kérdésével, annak tanulmányozására küldjön ki egy tekintélyes jogászokból álló bizottságot (mivel ez „immár nem heraldikai, hanem közjogi kérdés”), azzal a feladattal, hogy a címer ügyében foglaljon állást, és tegyen javaslatot a belügyminiszterhez felterjesztendő felirat ügyében. Pálffy újabb, ez ügyben addig még nem szereplő adatok és érvek előterjesztését ígérte indítványában. Ezek egyikét — Szekfű Gyula egyik könyvének szövegét csaknem szó szerint átvéve, a vármegye 1838. évi közgyűlési jegyzőkönyvében olvashatókat azonban félreértve - a következőképpen fogalmazta meg indítványában: „Deák Ferenc is ezt a [...] latin köriratú pecsétet fogadta és ismerte el authenticusnak, sőt 1838- ban javasolta az akkor felmerült viták és összeütközések elkerülése szempontjából, hogy ezt a régi, latin köriratú, de időközben széttört pecsétet kell elővenni és kijavítani, de úgy, hogy azon a széttörés nyomai láthatók legyenek;

262 GM Tgy. Ltsz: 87.10.2.

263 GM Tgy. Ltsz: 87.10.1., vő. Központok a Zala mentén 201. p. 437. tétel.

264 GM Tgy. Ltsz: T.80.52.1.

265 ZML Alisp. ir. Zala vármegye címere. A közgyűlési jegyzőkönyv kivonata. Zalaegerszeg, 1933. szeptember 12. (Eredeti alispáni száma: 1933:22778.)

69