Molnár András: Zala megye pecsétje és címere 1550-2010 - Zalai gyűjtemény 69. (Zalaegerszeg, 2011)

IV. Vita Zala vármegye címeréről 1929-1949

rössel bélelt ötágú aranykorona lebegően van elhelyezve”. Pálffy ekkor még meghagyhatónak minősítette az 1930-as évek vármegyei címerében használatos nyílvesszőt, bár alkalmazását nem tartotta fontosnak.2^"

Bődy Zoltán alispán 1932. február 8-ára hívta össze a zalaegerszegi vármegyeházára a címerügyi bizottság ülését.250 251 Ezen az alispáni hivatal előadója (Fára József főlevéltárnok) a belügyminiszter 1931. júliusi leiratának előterjesztése után azt indítványozta, hogy a bizottság az Országos Levéltár legutóbbi szakvéleményeinek mérlegelésével tegye meg javaslatát a vármegye címerének és színeinek ügyében.252 Ezt a bizottság három jelenlévő tagja — köztük Pálffy — leszavazta, és egyhangúlag Pálffy előző év decemberében benyújtott indítványát javasolta elfogadásra a közgyűlésnek. Pálffy az ekkor jóváhagyott bizottsági javaslatban döntő bizonyítékként hivatkozott a vármegye 1790. évi pecsétjére — amit ő a decemberi közgyűlésen „a maga épségében” bemutatott —, mivel álláspontja szerint ez a címeres pecsét mutatta „a vármegye ősi címerét a maga tiszta valóságában, vagyis kék paizsmezőben vízszintesen fektetett ezüst csík, amely fölött ötágú, vörös bélésű aranykorona lebegőleg van elhelyezve”. A bizottság az 1813. évi zászlón látható, „heraldikailag balra irányuló fekete nyilat” meghagyandónak ítélte, mert ahhoz az elődök is ragaszkodtak, s mert „irányával mintegy jelzi a Szala folyását, s így simbolizálja a vármegye nevét is”. A bizottság úgy vélte, hogy a vármegye zászlaja sem lehet más, mint kék-fehér, mivel az 1790-ben vésetett pecsét minden korábban keletkezett vármegyei pecsétet vagy címert megsemmisített, illetve hatálytalanná tett, és a vármegye gyakorlatilag azóta is annak címerét és kék-ezüst színeit használja.253

Pálffy egy héttel később, 1932. február 15-én újabb levelet írt az alispánnak, melyben jelezte, hogy ez ügyben neves jogászok véleményét is ki fogja kérni, hogy az alispán és Fára József is belássa, miszerint csakis az ő (mármint Pálffy) véleménye „az egyedül jogos és helytálló”. Pálffy ismét kifogásolta, hogy a címerbizottságban nem kapott helyet a vármegye tiszti főügyésze, szerinte ugyanis e kérdés eldöntése: van-e kétségtelen joga a vármegyének az 1790

250 Zalavármegye 1931. december 25. (293. sz.) 17. p.

251 ZML Alisp. ir. Zala vármegye címere. A meghívó fogalmazványa. Zalaegerszeg, 1932. február 4. (Eredeti alispáni száma: 1931:32536.)

252 ZML Alisp. ir. Zala vármegye címere. A megye közgyűlési jegyzőkönyvének másolatai. Zalaegerszeg, 1932. május 10. (Eredeti alispáni számuk: 1932:4564.)

253 ZML Alisp. ir. Zalavármegye címere. A címerbizottság javaslata. Zalaegerszeg, 1932. február 8. (Eredeti alispáni száma: 1932:3863.)

66