A muraközi uradalom gazdasága és társadalma a 17-18. században - Zalai gyűjtemény 68. (Zalaegerszeg, 2010)

Bevezető

bágyok összeírásával összehasonlítva az egyes jobbágyi gazdaságok mögött rejlő gazdasági erőt is megmutatja.

Bár az összeírások jó része az uradalom gazdálkodására vonatkozik, de az egyik 1692-ben készült urbáriumban és összeírásban az allódiumhoz tartozó várak, udvarházak, nemesi telkek épületeit is összeírták, ami az egyes objektumok építészettörténeti vizsgálatát is lehetővé teszik.

Az évtized elején a MÖB és a Collegium Hungaricum közös kutatási ösztöndíjainak köszönhetően a szerzők több hónapot töltöttek bécsi közgyűjteményekben. Ekkor került sor a Bécsben őrzött források felkutatására. Zágrábban szak- irodalmi információk alapján az Állami Levéltárban, a Püspöki Levéltárban és a Nemzeti Könyvtárban találhatók a Muraközre vonatkozó, főleg 18. századi források. Ezek feltárására sajnos nem kerülhetett sor.51 A Stájer Tartományi Levéltár (Steiermärkisches Landesarchiv, Graz) szíves közlése alapján az intézmény nem őriz iratokat abból az időszakból, amikor az uradalom a stájer kamara kezelésében volt. Véleményünk szerint azonban egy alaposabb levéltári kutatás e téren sem lenne haszontalan. Hazai kutatások a Magyar Országos Levéltárban és a Zala Megyei Levéltárban folytak. A többségében latin, részben német nyelvű források átírása egységesen, a Fons 2000. évi I. számában megjelent vonatkozó tanulmányok ajánlásainak figyelembe vételével történt.52

51 Többszöri írásos megkereséseinkre az adott intézmények nem reagáltak, így nem kerülhetett sor kinti kutatásokra.

52 Fons 2000. 1. sz. (A történeti források kiadásának módszertani kérdései. Szerk. Kenyeres István.) 49-62., 77-79., 91-137. (Szende Katalin, Fazekas István és Bak Borbála tanulmányai.)

34