A muraközi uradalom gazdasága és társadalma a 17-18. században - Zalai gyűjtemény 68. (Zalaegerszeg, 2010)
Bevezető
A 21 contractualista helység közül 6 mezőváros, 15 község volt. Csáktornya mezővárosban az úrbérrendezés idején 180 házas zsellér élt, csak készpénzzel adózó szabadmenetelűek voltak. Kottory mezőváros lakói szabadmenetelű, csak áren- dázó zsellérek voltak (249 házas, 3 házatlan zsellér). Légrád mezővárosban 458 házas zsellér, 39 telkes jobbágy lakott, árendázó szabadmenetelűek voltak. Nede- licz mezőváros lakói szabadmenetelű, árendázó parasztok (24 telkes jobbágy, 3 házas zsellér). Perlak mezővárosban a 171 telkes jobbágy és a 28 házas zsellér csak készpénzt fizetett, részben szabadmenetelűek voltak, részben örökösek. Strido mezőváros 13 telkes jobbágya és 17 házas zsellére csak árendázott, vegyesen örökösök és szabadmenetelűek voltak. A községekben telkes jobbágyok és (főként) házas zsellérek egyaránt előfordultak. A fenti adatok jól mutatják, hogy a falvak jobbágyainál nyilvánvalóan tehetősebb mezővárosi lakosok majdnem mindenütt zsellérként írattak össze, ami egyfelől bizonyítja, hogy a „zselléresedés" nem egyenlő a pauperizációval, és ezek a zsellérek mind rendelkeztek a szabad költözés jogával. A szokás útján adózó jobbágyok egyidejűleg készpénzzel és munkajáradékkal tartoztak földesuruknak, a helységek harmadának jobbágyai csak robotoltak. Minden örökös jobbágyok voltak, egy-két helyen előfordultak vegyes helységek, ahol néhány szabadmenetelű jobbágy is élt. Mezőváros egy sem volt közülük. Csakúgy, mint a megye más területein, a kilenced adás nem volt szokásban. Szembetűnő, hogy az örökös jobbágyok nagyobb része sem csak természetben adózott földesurának, készpénzt is adtak, robotoltak is. Abban az egy, Althan család által uralt helységben, ahol urbárium szerint adóztak a parasztok, kilenced adás nem volt szokásban, más egyéb természetbeni adókról sem tudunk, kizárólag munkajáradékkal (robottal) tartoztak. Itt részben örökös, részben szabadmenetelű jobbágyok éltek. A muraközi uradalom jobbágyainak jogi és gazdasági helyzete sok tekintetben hasonló volt, mint a megye más területén, más földesúr joghatósága alatt élő jobbágyoknak. Az uradalom egész területén, csakúgy, mint a megyében másutt, nem volt jellemző a kilenced adás, de az egyéb természetbeni és pénzbeli adók tekintetében is hasonlóság mutatkozik. Az uradalomban előfordult a contractus és a szokás szerint történő adózás, amint már említettem, mindössze egy helyen volt az úrbérrendezést megelőzően urbárium. Ez szintén általános volt Zala megye más területén is. A legnagyobb különbség más földesurak jobbágyaihoz képest a jogi helyzetben volt, tudniillik a muraközi uradalomban az örökös jobbágyok száma meghaladta a szabadmenetelű jobbágyokét, míg a megyében a szabadmenetelűség jellemzőbb. 24