A muraközi uradalom gazdasága és társadalma a 17-18. században - Zalai gyűjtemény 68. (Zalaegerszeg, 2010)
Bevezető
mint katonaparasztokat ajánlották az uradalomnak. 1638-ra már kialakult ez a rendszer: 1135 jobbágycsalád gazdálkodott 295,3 egész telken az uradalom birtokában és a 189 zálogbirtokos (sumalista és beneplacentárius) 732,27 egész telken gazdálkodott.36 Tehát 1638-ban, amikor a Muraköz még teljes egészében a Zrínyi család kezén volt, a török elleni védelem miatt a népesség egy jelentős része a hagyományos agrártevékenység mellett vagy a helyett katonáskodott. Az uradalom elkobzását követő időszakban,37 amíg a Muraköz a kamara, majd a zálogbirtokosok kezén volt, a társadalom felépítése megmaradt. A kamarai birtoklás idején 209 jobbágytelek volt a summalista és beneplacentárius nemesek kezén és 260 egész telek a kamara birtokában. A Muraközi uradalomban a vlachokat is katonai szolgálatra alkalmazták. A katonaparasztok adták azonban a fegyveres erő zömét mind a Zrínyiek korában, mind a kamarai birtoklás idején. „A katonaparasztok telke gyakorlatilag mentesült a földesúri, illetve az állami adótól, mindössze néhány napi fuvarozási és szénakaszálási robottal tartoztak. A huszárok saját lovon szolgáltak, de fegyvert, felszerelést, katonaorvosi gondozást az uradalomtól kaptak. Nehéz nem túlbecsülni a katonaparaszti állapot jelentőségét: az uradalom felszabadította jobbágysága jelentős részét a feudális terhektől és szolgáltatásoktól, gyakorlatilag csaknem szabadparaszti szintre emelte őket és külön jogállású fegyveres csoportot szervezett belőlük."381638-hoz képest az 1670-es évekre az lesz az alapvető különbség a földbirtokstruktúrában, hogy a summalisták és beneplacentáriusok kezén folyamatosan csökkent a telkek száma. Ennek valószínűleg az volt az oka, hogy a hadszervezetben helyettük egyre inkább a kevesebb költséggel járó katonaparasztokat alkalmazták. Az 1690-es évekre a katonaparasztok a fegyveres erő több mint 90%-át adták. A Monumenta Zrínyiana közli az uradalom 1720-as urbáriumát,39 amelyből kiderül, hogy még mindig éltek az uradalomban zálogbirtokosok, de a forrás tanúsága szerint már nem voltak katonaállításra kötelezve. A katonaparasztokról is, mint valamikori katonákról beszélnek, anélkül, hogy még mindig igényt tartanának katonai szolgálatukra. Hasonlóan az ország más területén élő volt végvári katonákhoz, valamit meg tudtak őrizni korábbi privilegizált helyzetükből, jobbággyá váltak ugyan, de kedvezőbb adókkal terheltettek. A tradicionális jobbágyi adók helyett árendát fizettek. A 17. században az uradalomban ún. vajvodatus-okat, katonai körzeteket hoztak létre, ahova összetelepítették a katonaparasztokat, akik korábban falvakban, elszórtan éltek. A három ilyen vajvodatus (vajdaság) - goricsányi, novako36 N. Kiss 1983.343. 37 A Muraközi uradalom azon részét, ami Zrínyi Miklós kezén volt, halála után fia, Ádám örökölte, akinek 1692-ben bekövetkezett halála után ez a birtokrész is a kamara kezére került. Zrínyi Ádám sorsáról lásd: Hausner 2007.165-180. 38 N. Kiss 1983. 345. 39 N. Kiss 1991. 367-581. 18
