Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 67. (Zalaegerszeg, 2009)

Tanulmányok és források Zala megye történetéből - Sasfi Csaba: Zala megyei gimnazisták a reformkor kezdetén (1828)

tainál azt láthatjuk, hogy talán egyenletesebb a diákok számának eloszlása, nincsenek akkora ugrások, mint a rangsor elején. Szembetűnő, hogy e falvak 80 százaléka két szomszédos belső járás, a szántói és a kapornaki területén feküdt. A falvak diákjai egyébként valamivel több mint egyharmadát adták a 20 település által kibocsátott, összesen 833 gimnazistának.

Ha a táblázat településeit összevetjük az 1828-as metszet alapján szerkesztett 2. táblázat településeivel, azt láthatjuk, hogy az ott 4 vagy több diákkal szereplő helységek két kivétellel szerepelnek a fenti táblázat első 20-as rangsorában is. A két kivétel Kottori és Felsőörs. Az előbbi mondhatni határeset.28 A református többségű 600 körüli lélekszámú Felsőörs azonban részletesebb kutatást érdemel majd a továbbiakban. Az 1828-as metszet települései közül négy olyan település (Tűrje, Hahót, Szántó és Mihályfa) hiányzik, amely a hosszú, 40 éves időszakot átfogó kimutatásban szerepel. Ez azt jelenti, hogy ebben az egy évben éppen nem tanult gimnáziumban senki, akiknek szülei ezekben a helységekben laktak volna. Ez az összevetés jól mutatja a két számbavételi módszer különbségét.

Az egyes településekről gimnáziumba lépők számát a későbbiekben négy alapdimenzióban szándékozzuk majd értelmezni: 1) a település lélekszámához viszonyítva, 2) a térbeli pozíció szempontjából, azaz a gimnáziumok elérhetőségét tekintve, 3) az adott település társadalomszerkezetét nézve, végül pedig 4) a helység kulturális miliőjét figyelembe véve, amely valamiféle aspirációs horizontként jeleníti meg a felsőbb iskolázottságot. Egy ilyenfajta elemzéssel átfogó képet nyerhetünk azokról a vidéki gimnazistákról, akik szüleinek, gondviselőinek fiaik iskolázásáért jelentősebb áldozatot kellett vállalniuk azoknál, akiknek lakhelyén gimnázium működött. Másképpen kifejezve: a gimnáziumba kerülésre jóval kisebb eséllyel rendelkeztek. Ennek a kérdésnek a tisztázás nemcsak Zala megyéről szól. Úgy fogalmazhatunk, hogy a modern értelmiség kialakulásának vidéki forrásait Zala megyében vesszük szemügyre.

28 Ld. az előző jegyzetet.

84