Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 67. (Zalaegerszeg, 2009)

Tanulmányok és források Zala megye történetéből - Sasfi Csaba: Zala megyei gimnazisták a reformkor kezdetén (1828)

nem volt saját gimnáziuma. Másrészt jelentős tényező lehetett a kőszegi német lakosság, ugyanis ide adhatták legközelebb német szóra a zalai gyerekeket.20 A Dunántúlon kívüli adatokkal is rendelkezünk, igaz az előző tanévből: ezek azt mutatják, hogy a Dunántúlon kívüli gimnáziumokban igen ritkán tűnt fel egy-egy a zalai fiú.21

Néhány mondatban említsük meg a „diákimport" adatait is: a két zalai gimnáziumban 74 nem zalai lakóhelyű diák tanult, többségük (54) Nagykanizsán. Csaknem fele részük (33) jött Somogyból, döntően e megye nyugati részéről, a marcali járásból.22 A következő legnagyobb kontingenst (14) pedig a horvátországi megyékből érkezők képezik, és a határőrkerületekből jött 7 gimnazistát is figyelemre méltónak tekinthetjük. Ezekhez képest elenyészőnek tűnik az 5 vasi és 2 veszprémi tanuló a szomszédos északi megyékből.

Osztályok szerinti megoszlás

A zalai és az összes dunántúli gimnazista számának megoszlása osztályonként

2. humanista

1. humanista

4. grammatika

3. grammatika

2. grammatika

1. grammatika

20 Erre vonatkozóan: Sasfi Csaba: Az oktatás társadalomtörténeti megközelítése: négy nemesifjú kiművelése a reformkorban. Korall 2001. 3-4. sz. 20-52. p.

21 Az 1826/27. tanévben mindössze egy-egy zalai fiú tanult a nyitrai és a lévai gimnáziumban.

22 A két zalai gimnázium beiskolázási körzetét részletesen elemeztem: Sasfi 1997. Nagykanizsa kiterjedt piackörzetének nagyobb része - a zalaiénak két-háromszorosa - esett Somogyba, ahonnan a Zalában hiányzó gabona zöme érkezett a kanizsai vásárra: Bácskai 1993. 223. p.

76