Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 67. (Zalaegerszeg, 2009)

Közlemények Zalaegerszet történetéből - Farkas Csilla: Az Országos Nép- és Családvédelmi Alap házépítési akciójának tervezete és megvalósulása Zalaegerszegen

ban ez a kiválasztási folyamatban érvényesült, hiszen a zsidó és cigány családok kimaradtak a juttatási rendszerből. Sok esetben házhelyként épp az elkobzott zsidó családok földjeit osztották ki és kezdték meg az építkezéseket. Az érdemesség, mint erkölcsi kategória fontos mérlegelési szempont volt a támogatások odaítélésénél, vagyis nem alanyi jogon jártak a kedvezmények.

Hámori Péter szerint az ONCSA házak építése építészeti szempontból kudarcként értékelhető, mert a falu építészetét nem tudták befolyásolni és a népieskedés inkább negatív reakciókat szült. Általában maguk a juttatottak sem ragaszkodtak a népies berendezéshez, sőt olykor még a külsőségekhez sem.90

Az Alap, a minden kritériumnak megfelelő családok kis részének tudott csak házat biztosítani. A több mint 300 ezer „megélhetésében veszélyeztetett" családnak csak töredéke költözhetett új otthonba, valamivel több, mint 12 ezer. Ugyanakkor a kiválasztott családok és gyermekeik, valamint az utánuk következő generációk számára, ez olyan érzés volt - egyikük megfogalmazásában -, mint „mikor az ember a pokolból a mennyországba jut."91

90 Hámori 2004.12. p.

91ZMM Megyeri Anna gyűjtőnapló: 2201-99.

404