Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 67. (Zalaegerszeg, 2009)

Közlemények Zalaegerszet történetéből - Farkas Csilla: Az Országos Nép- és Családvédelmi Alap házépítési akciójának tervezete és megvalósulása Zalaegerszegen

felemelkedés útján. A gyerekek iskolába járhattak, tanulhattak, kilépve a mező- gazdasági foglalkozásokból, hivatali alkalmazottak is lehettek. Az ONCSA telepen élő emberek általában jó viszonyt ápoltak egymással, hi­szen sorsuk nagyon hasonló volt. Hasonló körülmények közül érkeztek az egyen házakba. Volt azonban egy olyan család is, amely már korábban magánerővel épített családi házat a később kijelölt telep helyén. Házuk helyett ugyan kaptak egy ONCSA házat, aminek telke nagyobb is volt mint a többié, ez a család azon­ban nem tudott beilleszkedni új környezetébe. „Féltünk ott a telepen. Ott volt az a sok gyerek. [...] Mikor kérdezték hol lakom a világért sem mondtam volna, hogy az ONCSA telepen. Mert annak olyan rémhíre volt. Voltak köztük rendes embe­rek is, de nagyon sok rossz is."77 Több mint hatvan év távlatából nehéz megítélni e sorok igazságtartalmát, az azonban biztos, hogy az új házak a társadalmi szaka­dékok kiegyenlítését is célozták, amihez idő kellett. A háborúban a tényleges harcok csak 1945 márciusában érték el Zalaegersze­get. Zala megye területén a front nem egészen két hét alatt végigvonult, 1945. március 29-én foglalták el a szovjetek a megyeszékhelyet.78 Előtte, a németek me­nekülésük során, kezükbe vették a zalaegerszegi vasútállomás irányítását. 1945. március 27-én egy lőszerrel és különféle robbanószerekkel megrakott szerelvényt is behúztak az állomásra, amely az aznap ért légitámadás következtében felrob­bant és a környéken óriási pusztítást végzett.79 Nagy területen a házak ablakában nem maradt ép üveg, tetőcserép, az épületekben leomlottak a válaszfalak. A lég­nyomás ajtókat, ablakokat szakított ki.80 A robbanások a közelben fekvő ONCSA házakat is megrongálták. Volt olyan ház, ami annyira megsérült, hogy tulajdonosa, aki még a részleteket is fizette a közjóléti szövetkezetnek, nem tudta megjavíttatni. A nyolc gyermekes család a városban kapott egy másik lakást, a házat pedig egy másik családnak jutatták, akik 1946-ban költöztek be, és fokozatosan felújították a portát.81 Később a város terjeszkedése túlhaladt „Göcsejszegen" és a másik két ONCSA- telepen is. A „fordulat éve" után a hallgatás jellemezte leginkább az ONCSA-val kapcsolatos tevékenységet. A nyilvános közbeszédben nem nyerhettek teret a ^ZMM Nagy Erzsébet gyűjtőnapló: 1633-93. 78 Zala megye történelmi olvasókönyve. Szerk. Molnár András, Zala Megyei Levéltár, Zalaegerszeg, 1996. 319. p. 79 A lőszeres szerelvény robbanása megsemmisítette a mellette lévő vonatot is, amelyben többek kö­zött a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum és keszthelyi Balatoni Múzeum értékes anyagát szállították. A vasútállomás jelentős részével e pótolhatatlan kultúrtörténeti értékek is megsemmisül­tek. Ravasz István: A front szele megérinti Zala vármegyét. In: Zala megye ezer éve. Szerk.: Vándor László, Zalaegerszeg, 2001. 268. p. 80 Sorsfordító évek Zalában. Szerk. Ács Irén - Petrák Katalin - Tóth Lászlóné, Zalaegerszeg, 1985.16- 17. p. 81ZMM Megyeri Anna gyűjtőnapló: 2202-99. 401

Next

/
Thumbnails
Contents