Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 67. (Zalaegerszeg, 2009)

Közlemények Zalaegerszet történetéből - Farkas Csilla: Az Országos Nép- és Családvédelmi Alap házépítési akciójának tervezete és megvalósulása Zalaegerszegen

Közjóléti Szövetkezetek működését, ezért amikor azok vezetői az 1943-as költségvetés összeállítását tárgyalták, elküldte a város közjóléti előadóját, Mikula Szigfridet is a konferenciára. Mint megfogalmazta, ezt azért tartja szükségesnek, mert Zalaegerszeg megyei város Zala Megye Közjóléti Szövetkezetének különálló alcsoportját képezi.

A Családvédelmi Alap keretébe tartozó feladatok minél gyorsabb végrehajtása érdekében Esztergár Lajos miniszteri biztos már 1940 decemberében elrendelte, hogy minél hamarabb minden községben bizottságot kell alakítani, s ezen bizottságok feladata lesz a kérelmek elbírálása. Esztergár azt is hangsúlyozta, hogy a bizottság tagjainak kijelölésénél a közjóléti előadónak nagyon körültekintően kell eljárnia, hiszen jórészt az ő véleményüktől függ, kiket találnak alkalmasnak támogatásra. Ezért a bizottságban „a lakosságnak az a része kapjon helyet, amely az egyes feladatok megoldását illetőleg a legjobb biztosítékot nyújtja a pártatlan véleménynyilvánításra és javaslataikat a helyi körülmények figyelem- bevételén túlmenőleg összhangba tudja hozni azokkal a magasabb feladatokkal, amelyet a családvédelemről szóló törvény megvalósítani kíván" ,54 A tagokat az alispánnak kellett kijelölnie, de a létszámra nem volt előírás, sőt szükség esetén akár több bizottság is alakulhatott.

Az ide vonatkozó belügyminiszteri körrendelet értelmében, a bizottságban helyet kellett foglalniuk a vezető közigazgatási tisztviselőknek, társadalmi egyesületek képviselőinek, valamint az egyházi, a kulturális és a gazdasági élet kimagasló egyéniségei közül egyeseknek.55

A Zalaegerszegen alakuló bizottság elnöke Tamássy István polgármester lett. A 15 fős bizottság tagjai között volt Mindszenty (akkor még Pehm) József plébános, a református valamint az evangélikus lelkész, az ipartestületi elnök, az OTBA főorvosa, továbbá helyi kereskedők és munkavállalók, a város tiszteletre méltó polgárai. A bizottságnak „hivatalból" tagja volt Mikula Szigfrid polgármester helyettes, főjegyző és közjóléti előadó, Árvay László városi főügyész, Wölfer István városi főmérnök és Ekler János szociálpolitikai előadó.

Érdekes, hogy az egész akciót később sokan kizárólag Mindszenty nevéhez kötötték. Feljegyzett visszaemlékezések tanúskodnak arról, hogy „Ezeket a házakat [értsd: az ONCSA házakat] a Mindszenty építtette!"56 „A plébánián döntötték el ki kapja a házakat, a Mindszenty intézte."57 Tény, hogy a későbbi hercegprímás nagy jelentőséget tulajdonított a városi szociális problémák megoldásának, bár emlékirataiban semmit nem jegyzett fel az ONCSA-val kapcsolatban.

MZML Zalaegerszeg Megyei Város Polgármesteri Hivatala, ONCSA ügyek, 66/1944.

55 Kádár 1943.133. p.

56 Zala Megyei Múzeum (ZMM) Megyeri Anna gyűjtőnapló: 2202-99.

57 Uo. 2200-99.

392