Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 67. (Zalaegerszeg, 2009)

Közlemények Zalaegerszet történetéből - Farkas Csilla: Az Országos Nép- és Családvédelmi Alap házépítési akciójának tervezete és megvalósulása Zalaegerszegen

számmal is számolni kellett. A Nép- és Családvédelmi Alap célja, ezen családok minél szélesebb körű megsegítése volt.

Az első világháború, majd Trianon sokkja, azután pedig az egész világot megrázó gazdasági válságok sorozata rendkívüli módon lefékezte a magyar gazdaság fejlődését. A súlyos lakáshiány miatt a legfőbb építészeti feladat ekkor a lakásépítés volt. 1921-ben törvényben biztosítottak állami hozzájárulást kislakások építésére, s a lakásépítést kívánták előmozdítani a különféle adókedvezmények is.

Ebben az időszakban Zalaegerszeg városképe dinamikusan fejlődött. A húszas években 31 új utca nyílt meg a városban, 1920 és 1930 között több mint 400 magánház épült. Segítette a város magánépítkezéseit a népjóléti miniszter által kiutalt 120 vagon épületfaanyag is.41

Újra indultak a nagyobb szabású középítkezések. A város e célra 1922-ben négy és fél millió korona kölcsönt vett fel. 1925-ben a fogolytábor helyén, annak bontott anyagából pavilonos tüdőszanatórium épült. Új székházat kapott a rendőrség, a tűzoltóság, a betegbiztosító, a pénzügyigazgatóság. Nagyobb gondot fordítottak az utcák szépítésére, s Egerszeget ekkor kezdték virágos városként emlegetni. Mikes János gróf, szombathelyi püspök lakásépítési célokra püspöki ingatlanokat is parcelláztatott.42

A lakásépítő országos akcióba egész Dunántúlon Zalaegerszeg kapcsolódott be a leghathatósabban. Egymás után épültek fel a város különböző részein a kislakások, amelyeket közpénzen finanszíroztak, majd a magánépítkezés is erős iramot vett, egészen új városrészek épültek ki.43

1927-ben, amikor országosan is a legnagyobb építési kedv mutatkozott, Zalaegerszegen is újabb kislakásokat adtak át. Kilenc szoba-konyhás ház épült a város egy frekventált helyén, a városi majorság dolgozói számára. Korabeli újságcikk szerint: „Kilenc család hagyhatta ott nedves, nyirkos lakását és költözködhet tágas, száraz lakásba, ahol nem támadja meg a leggyilkosabb kór, a tüdővész."

Pesthy Pál összegezésében 1930 végén a város területén lévő 81 utcában 1500 ház állt, ezenkívül a környező külterületeken 183 „hegyi hajlék" volt. A Trianont követő tíz év fejlődési mérlege: 31 új utca nyílt meg, több mint 8 millió pengő ment el a középítkezésre, a magánépítkezésekre pedig közel öt millió.44

A lakások jellegéről és állapotáról az 1941-es népszámlálás adatai alapján pontos tájékoztatást kaphatunk. Zalaegerszegen ekkor összesen 2284 lakóház állt, melyek túlnyomó többsége (2193) földszintes volt. Lakóháznál valamivel több lakást tartottak nyílván, hiszen voltak több lakásból álló házak, bár nem ez a jel41 Pesthy Pál: Zalaegerszeg múltja és jelene, Zalaegerszeg, 1931. 23-25. p.

42 Megyeri Anna: A településkép változása, urbanizáció Zalaegerszegen 1826-1945 között. In: Zalai Gyűjtemény 61.132. p.

43 Pesthy 1931.22-23. p.

44 Uo. 5. p.

389