Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 67. (Zalaegerszeg, 2009)
Közlemények Zalaegerszet történetéből - Farkas Csilla: Az Országos Nép- és Családvédelmi Alap házépítési akciójának tervezete és megvalósulása Zalaegerszegen
a. A család nemzethűségét. b. Erkölcsi megbízhatóságát. c. Anyagi helyzetét. d. A családtagok számát. e. A kérelmező rokkant voltát, katonai szolgálatának valamint katonai érdemeinek igazolását. f. Egyéb méltányolást érdemlő körülményeket. A juttatásban részesülők kiválasztása fölött viszont az Országos Szociális Felügyelőség külön már nem gyakorolt ellenőrzést. A kritériumok ilyen jellegű megfogalmazása a gyakorlatban alkalmat adott arra, hogy a törvényhatóságok csaknem önkényesen jelölhették ki a juttatásra érdemes családokat a rászorulók népes tömegéből. A kölcsön évi törlesztéséből 10-10%-ot engedtek a negyedik gyermektől számítva, illetőleg a hatodik gyermek után 15-15%-ot, ha a gyermek egy évesnél idősebb volt, de a 18. életévét még nem töltötte be. A „kiesett" összeget az Országos Nép-és Családvédelmi Alap terhére le kellett írni.18 Az ONCSA házak tervezése és kivitelezése A családi házak tervei az Országos Szociális Felügyelőség Műszaki Osztályán készültek. Az ott dolgozó 4-5 tervező munkáját (Zárai Lukács építészmérnök, Farkasdy Zoltán, Pál Balázs szigorló építészek, Hegedűs Ernő rajzoló, Kozmay György építőanyag-referens) Tóth Kálmán irányította, aki - budapesti főmérnökként -1941 márciusában kapott meghívást a Műszaki Osztály élére. Tóth Kálmán színre lépésével a családi házak tervezése egyértelműen a népi, paraszti stílus irányába mozdult el. Az egyik fő szempont ugyanis az volt, hogy a megsegítendő családokat ne ragadják ki természetes környezetükből. Az új, modern építészet stílusjegyeit, mint pl. a vasbetont, a nagy üvegfelületeket kerülni akarták. Az ONCSA házak tervezése tulajdonképpen a Magyar Ház Baráti Köre által hirdetett elvek megvalósításának lett a színtere. Az ONCSA házak tervezésénél így egymásra talált a népi építészek csoportja és az állam által támogatott produktív szociálpolitika. A házak tervezését alapos kutatómunka előzte meg. 1942-ben a Műszaki Osztály az ország különböző vidékeire 20 kutatóutat szervezett, melyek eredményeiképpen kb. négyezer fényképfelvétel és számtalan felmérési rajz készült az egyes tájegységek épülettípusairól. A körültekintő felmérés is azt a célt szolgálta, hogy az újonnan épülő házak lehetőség szerint minél inkább illeszkedjenek az adott környezetbe. Ahogy Tóth Kálmán megfogalmazta: „Ennek a nagyarányú és hatásában rendkívüli jelentőségű építőmunkának alapfeltétele, hogy szervesen illesz18 200/1941. B.M. rendelet. 382
