Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 67. (Zalaegerszeg, 2009)
Közlemények Zalaegerszet történetéből - Megyeri Anna: "...ép lélek csak ép, egészséges testben lakhatik..." Adatok a zalaegerszegi sportélet történetéhez, különös tekintettel a korcsolyasportra
Az állami főgimnázium igazgatósága októberben arra kérte a várost, hogy diáksága részére jelöljön ki egy alkalmas helyet, ahol korcsolyázhatnak.36 Mintha az időjárás kedvezni akart volna a diákoknak, 1899 telén végre a Korcsolyázók öröme címmel jelenhetett meg tudósítás a helyi sajtóban. Épp ideje volt, hiszen „három lanyha tél múlt el úgy, hogy nem lehetett korcsolyázni, pedig ez a sport az egyik legelegánsabb, legszebb és leghasznosabb sport. Mindenkit ki tud csalni a friss levegőre, hogy arcukra piros rózsákat fessen, anélkül, hogy megfáznának."37 A tél kitett magáért, december 10-től fogva jó nagy hó és kemény hideg volt. Választmányi ülést is tartottak ekkor, amikor is Felber Arthur lemondott, Vár- hidy jégmester pedig új berendezések beszerzésére tett javaslatot. Borbély György a belépti díjakkal kapcsolatban tett indítványt: ha nem is szállítják le a tagsági díjat, legalább szüntessék meg az 1899-ben újonnan jövőkre kirótt egy forint beiratkozási díjat, legyen elég a négy forint. Javasolták, hogy egy családban a második tag csak három, a következő már csak két forintot fizessen, a harmadik pedig csupán egyet. A beiratkozni szándékozók Ján pénztárnokot vagy a pályát kereshették fel. A „placzon" kitűztek egy lobogót, mely jelezte a „korcsolyázható időt". Felhívták a szülők és tanárok figyelmét, hogy irányítsák a gyerekeket a rendezett pályára, ne korcsolyázzanak szanaszét a veszélyes, könnyen beszakadó jégen. Megjegyezték újfent, hogy „miniszteri rendeletek is ajánlják, sőt sürgetik ezt a kitűnő testedző sportot." A közgyűlést december 27-ére tűzték ki. December végén a korcsolyázóknak még kedvezett az idő. A jégpályát teljesen rendbe hozták, a tagság szorgalmasan látogatta, „s kivált az esteli időszakban" uralkodott „vidám hangulat az ostorhegy és csillag alakításával." Január 19-én a tagok és meghívottjaik számára ismét kárpótlás következett a „jégsaison" mostohaságáért: az egylet sikerült táncmulatságot rendezett a Korona vendéglő termeiben. „Tartott a tánc világos virradatig, s bőven kijutott belőle a lányoknak ép úgy, mint az asszonyoknak."38 1899. december 27-i ülésükön új vezetőséget választottak.39 Elnökké Lányi Kálmánt, alelnökké Várhidy Lajost, jegyzővé Bődy Zoltánt, a későbbi alispánt választották meg. Pénztáros Záborszky Lajos lett. Jégigazgatókká Hrabovszky Jenőt, Králik Danit és Elmann Ödönt tették meg. Elfogadták a jövő évre tervezett költségvetést, anyagi helyzetüket a következő adatok jellemezték: bevétel 934 forint, kiadás 397 forint, a pénzmaradvány 537 forint. Ellenezték azonban a tagsági díj leszállítását, mert féltek attól, hogy az amúgy is kis pályát megrohanják. A kö36 Zalamegye 1899. október 22. 37 Zalamegye 1899. december 14. 38 Zalamegye 1889. január 22. 39 Zalamegye 1900. december 31. 356
