Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 67. (Zalaegerszeg, 2009)
Közlemények Zalaegerszet történetéből - Csomor Erzsébet: "Szegények mindig lesznek köztetek..." A zalaegerszegi Ispita első másfél évszázada
misézett, de ott csak ünnepnapokon.19 Éppen az építkezés ideje alatt végrendelkezett Héder Örzse egerszegi lakos, aki - amellett, hogy az ispitabeli szegények élelmezésére 20 forintot hagyott - 70 forintról úgy rendelkezett, hogy az „ispita eleibe szereztessék és csináltassék kő kereszt". A korabeli ábrázolásokon nem tűnik fel a kereszt, nem tudjuk, felállították-e. A kápolna berendezéséről annyit tudunk, hogy az oltár előtt Boldogasszony képe volt,20 az oltárt Szent Peregrin21 tiszteletére emelték,22 a kápolna is Szent Peregin nevét viselte. 1804-ben az épület pincéit bérbe adták, a kisebbet Botka János bérelte évi 14 forintért, a nagyobbat Stumpf Killián évi 36 forintért. 1806-ban 20 forint a kisebb pince bérlete, 1820-ban az éves árenda már 50, illetve 90 forint. Ebben az évben az ispita háznál lévő lakóházat is árendába adták, 50 forintos bérletért. A bérleti díjakból befolyó pénzek is az alapítvány tőkéjét növelték. 1792-1805 között 28 személy nevét ismerjük, akik a szegényházban éltek. Évente 6-7 állandó lakója volt a háznak. Egyikük, az 1805-ben meghalt Klener József szabólegény javainak leltára fennmaradt: „két posztószélből varrott, bélelt tarisznya, egy czifrált vér színű nadrág, foltos, egy cifra színű posztóból avét nadrág, egy hitvány rujthozni, egy avét zöld mente téli béléssel, egy viselt szürke köpönyeg, egy jó forma kerek kalap, egy lengyel avét söveg téli, egy tükör borotvával és borotva kővel, egy nadgárszíj jó, 5 avét gatyák, és 4 avétt ümög, egy tűtartó gyűszűvel együtt, egy láda 1 ft 15 karjcár." A felleltározott holmit ellicitálták, a bevétel 13 forint 47 krajcár lett, amit, szintén az ispita massájához tettek. Koporsóját Leismüller György helyi asztalos készítette, a temetést a váltómíves céh kifizette ki. A városi tanács 1812. augusztusában hozott „szegénypersely" rendeletével megengedte a koldulást: „Mai napon az Ispitabeli szegényeknek könnyebségekre rendeltetett az Városi tanács által egy bizonyos pörsöl, olly formán, hogy mindenkor rend szerént az Ispitabeliek házanként az városban hordozni fogják és mindenkor az bé jövő summát egy városi magistralis esküdt úr előtt az Ispitály curator urának által fogja adni és azon summábul az pörsöl hordozója dupla portiót fog kapni és így az többieknek is egyaránt ki fogja osztani úgy, az Ispotályban lévő Sánta Sepinek és ott lévő kalapos legénynek."23 1820-ban az egerszegi ispitában 7 koldus élt. Az ellátásukat biztosító csekély támogatásukat, 3 forintot, havonta vették fel. 19ZML Kéziratok No. 280. Dr. Benczéné Nagy Eszter: Zalaegerszeg mezőváros igazgatási szervezete. Egyetemi doktori értekezés 1984.172 p. 20 ZML Zalaegerszeg város régi levéltára No. 681. Szilágyi Éva ispitás koldus végrendelete. 21 Szent Peregrin (11345) a szervita rend tagja volt. Üszkösödő lába hirtelen meggyógyult, ezért a lábfájósok, köszvényes betegek védőszentje lett. 22 ZML Zalaegerszeg város régi levéltára No. 672. Horváth Mihátzi János végrendelete 23 Uo. No. 363/3. Protocollum 1811-1812. 32 p. 346
