Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 67. (Zalaegerszeg, 2009)
Tanulmányok és források Zala megye történetéből - Erős Krisztina: "Törvényen kívül helyezve". A kitelepítések története Zala megyében 1950-1953
a következők: „A batyki kulákság úgy gondolja, hogy elhurcolják őket, mert ők az okai, hogy Batykon nem történt meg a tagosítás.",51 „Becsehely: 8 napi gondolkodási idejük van a középparasztoknak, akik nem lépnek be a csoportba, ki lesznek telepítve."52 Kitiltási okok között tartjuk számon azt is, hogyha valaki a párt ellen folytatott tevékenységet, „aknamunkájával" nehezítette a községi tanácsok, párttitkárok munkáit: Tótszentmárton község operatív bizottság és dűlőbiztosok egyesített gyűlésén, id. K. József és felesége kitiltását kérték a következő indokkal: „[...] és főleg annak felesége állandó aknamunkájával megakadályozza és politikai és gazdasági szempontból állandóan a demokráciával szembefordul. Politikai szempontból a községben állandóan egy jobboldali frakciót tartanak és tartottak fenn, akik a község minden komoly és demokratikus megmozdulását a háttérből megakadályozzák és akadályozták. A párttagságunkat felszámolták, mihelyt az érdekük a természetes szocialista fejlődés útján nem egyezett a szocialista úttal. [...] Kérdések merültek fel, rögtön megfordították a köpönyeget és mindjárt a jobb oldal mellé szegődtek nyíltan is és még azt sem átallották kijelenteni nyilvános helyen, hogy ők a nyugati reakció helyi zsoldosai, akik a fordulatot várják. Ezért az MDP nem képes eredményes munkát végezni [...] ezért kéri a fenti bizottság és határozatban ki is mondja, hogy az illetékesek hassanak oda és jöjjenek e helyi nehézségek megoldására segítségül azzal, hogy a fenti házaspárt a községből, illetve a község területéről azonnal tiltassék ki."53 Többnyire az sem maradt titokban a hatóságok előtt, ha valaki külföldi kapcsolatokkal rendelkezett. A határsávban élők pedig rendszerint még tartották a kapcsolatot, elsősorban Jugoszláviában élő rokonaikkal, akik a trianoni döntés miatt rekedtek a magyar határokon kívül. Másrészről a határsávba sorolt falvak döntő többsége ténylegesen nagyon közel feküdt a határhoz - Gáborjánháza mindössze 500 méterre volt található a határ másik oldalán fekvő Göntérházától - emiatt is rokoni, baráti, üzleti kapcsolatok szövődtek a határ két oldala között. A század- forduló környékén Amerikába kivándorolt rokonsággal is több kitelepített család tartotta még a kapcsolatot levelezés útján,54 ezért náluk is felmerült a kémkedés gyanúja. Tulajdonképpen bármilyen ürüggyel el lehetett távolítani valakit a lakhelyéről, ha éppen nem tetszett a helyi vezetőségnek. Mint láthattuk nem csupán a nagy vagyon, több hold birtok szúrhatott szemet a párttitkároknak, csábító lehetett a megfelelő helyen fekvő ingatlan, földterület vagy az ipari üzemegységek. De mindenekelőtt az dominált, hogy ezek az emberek azokban a falvakban lak51ZML MDP Zala M. ir. 57. fond 1. fcs. 76. ő. e. 81. lap. 52ZML MDP Zala M. ir. 57. fond 1. fcs. 77. ő. e. 204. lap. 53 ZML MDP Zala M. ir. Letenyei jár. ir. 61. fond 2/ MGO1950. március 23-ai keltezésű jegyzőkönyv. 54 Takács János: Éhbér. In: Kitaszítottak I. 152 p. 286
