Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 67. (Zalaegerszeg, 2009)
Tanulmányok és források Zala megye történetéből - Paksy Zoltán: A nemzetiszocialista pártok története Zala megyében, az 1930-as években
Végül a harmadik szervezet, a Szálasi-féle hungarista mozgalom hadállásai csak a megye legnagyobb városára, Nagykanizsára terjedtek ki, amelyben szerepet játszott az is, hogy Szálasinak sikerült először nagyobb számban híveket szereznie a munkásság soraiban. Ez a társadalmi réteg így kiegészülve a város kiskanizsai részén élő földművesekkel már komoly bázist jelentettek a - Szálasi börtönbüntetése miatt Hubay Kálmán által vezetett - Nyilaskeresztes Pártnak. Összességében tehát a három szélsőjobboldali párt egymást kiegészítve, megszervezte a megye egész területét, s így a szélsőjobboldal szempontjából Zala az ország egyik legjobban megszervezett régiójává vált. Az 1939. évi választások Zala megyében a háború előtti utolsó képviselőválasztásra a szélsőjobboldali pártok között együttműködés született, felosztották egymás között a választókerületeket és közösen állítottak listát is. Ennek eredményeként az EMNSZP három egyéni választókerületben indított jelöltet, akárcsak 1935-ben, ezúttal is ifj. Ebner Sándort a zalaegerszegiben, míg a lenti (alsólendvai) kerületben öccsét, Ebner Ákost, a zalaszentgrótiban pedig Gáspár Ferenc kisgazdát.92 Két kerületben állított jelöltet Meizler pártja, a pártvezér Keszthelyen, Zakariás Árpád pedig az újonnan kialakított sümegi választókerületben indult. Végezetül a Hubay Kálmán által vezetett Nyilaskeresztes Párt egyetlen jelöltet állított, Nagykanizsán, Tanos Dezső nyugalmazott csendőrtiszt személyében. A hetedik választókerületben egyhangú szavazásra került sor, az összevont tapolca-balatonfüredi választókerületben a hatóságok csírájában fojtottak el minden pártalakulást és biztosították Darányi Kálmán volt miniszterelnök mandátumát (ezért indult Zakariás a sümegi kerületben). A listás szavazásra a két legerősebb párt állított koalíciót, élén a pártvezérekkel, de helyet kapott rajta Meizler egyik budapesti párttársa, míg a sort az EMNSZP-ot képviselő helybeli kisgazdák zárták: 1. Meizler Károly KNSZF 2. Eitner Sándor EMNSZP 3. Tauffer Gábor KNSZF 4. Gáspár Ferenc EMNSZP 5. Eitner Ákos EMNSZP 6. Czigány Vendel EMNSZP 7. Varga Sándor EMNSZP 8. Halász Péter EMNSZP 92 Árvay István valószínűleg azért nem indult, mert a mozgalmi tevékenységéért kapott bírósági ítéletek kizárták a választók köréből. 259
