Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 67. (Zalaegerszeg, 2009)
Tanulmányok és források Zala megye történetéből - Katona Csaba: A balatoni nyár - anno 1861
Valóban, Füred egyik legfájóbb hiányossága volt a gyógy terem, vagy németül kurszalon hiánya, amely a fürdővendégek szabadidejének közös eltöltésének adott volna helyet. Már a Panaszok jegyzőkönyve is tartalmazott ezzel kapcsolatos véleményt, egy, vélhetően rutinos, fürdőlátogató tollából: „A társaságos élet, könnyebb esmerkedés, napközi folytonos mulatozás, estvéli tánczvigalmaknak [...] mindenkoron s kényelmesen lehető eszközlése tekintetében egy s az évről- évre nevekedő vendégek számához, illetőleg nagy és díszes társasági teremnek - a bártfai igen célszerű hason épületnek mintájára -, melynek egyik oldalán az ebédlő, más oldalán pedig a billiárd, dohányzó és cukrászati szobák vágynak szerkesztve, mielőbbi építtetését alig halaszthatónak vélem."132 Maró gúnnyal rója fel ugyanezt a kínos hiányosságot a Győri Közlöny szarkasztikus tudósítója ugyanazon évben: „Életrendünk egyformaságát a szeszélyes idő változtatja meg néha, midőn hulló könnyei által szobánkba kényszerít, s alkalmat nyújt a halandóra áltáljában, az üdülőkre pedig kiválóan hasznos «magába térésre!» A keresztény egyháztól üdvözítőnek hirdetett e «magába szállási alkalmak» unalmasak ugyan, és sétálási csarnokok, társalgási s olvasó termek által akadályozhatok, s egyebütt a korral haladó fürdőkben gátoltatnak is, de a mi igazgatóságunk sokkal emberiebb, semhogy a természet rende ellen működve, még az üdvözülésre előkészítő egyetlen módot is elmesterkéljeü! [...] Igaz, hogy e «szűk világ» gyönyörű s minden pontján a Balatonnak színekben változatos és mozgásban nyughatatlan vize, s az örökké tiszta levegő által - üdítő, sőt megengedem, hogy maga a gyüpontoni sürgés-forgás a «látásra» jöttek előtt kedves is: de azokra, kik hosz- szabb élvezésére utalvák, - unalmas!"133 A probléma csupán 1879-ben oldódott meg, ekkor épült fel a füredi gyógyterem: „Most 1879-ben készült el a pompás gyógyterem. Szóval Balatonfüred ma már mindennel el van látva, amire egy elsőrendű fürdőnek szüksége van [..,]"134 A társasági élet pezsgésének hiánya azonban nem magyarázható csak ezzel, az augusztusi Füredre már rátelepedett a csendesebb utóidény hangulata. Bibok Lajos a Balaton-Füredi Napló hasábjain új rovattal igyekezett a hangulatot élénkíteni, ez volt a Papir Szeletek. Humoros és jobbára csupán annak szánt élceket közölt itt, például: „Az uszodában két osztály van, jobbra nők, balra férfiaké, én ezt nem helyeslem, - mert jobb oldalon van a zúza, a baloldalon ketyeg a szív, ezért zúzza oly gyakran össze a szép hölgy a férfi hű szivét."135 Mindez csupán hiánypótlás. A Balaton-Füredi Napló egyéb híján dicséretben részesíti a „Kisfaludy" kapitányát, amiért az magyarul beszél az utasokkal, leközi32Deési Daday András: A régi Balatonfüredről/II. Gyógyászat, 1941/16. 232. p. 133Sz. M.: Utiképek. Győri Közlöny, 1861/67. 266. p. Közli: Gerencsér Miklós: Újdonászi ódonságok Veszprém Vármegyéről 1857-61-ből. Pápa, 1997. 73-74. p. 134 Balatonfüredről R. I. Vasárnapi Újság, 1878/31.205. p. 135 Hírharang. Balaton-Füredi Napló, 1861/12. 96. p. 225
