Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 67. (Zalaegerszeg, 2009)
Tanulmányok és források Zala megye történetéből - Katona Csaba: A balatoni nyár - anno 1861
vés megjelenése mindenkit tiszteletre ragada, - egész magyar öltözete, ajkairól az édes magyar nyelv több szemekből örömkönyűt fakasztott."122 De ilyentájt hír már az is, hogy 2-án a szegedi vendégzenekar táncvigalmat hirdetett meg, hogy a bevételből fedezze hazautazásának költségeit, valamint az, hogy „Malagurszky Lőrinc szabadkai ügyvéd és neje hajóval Szántódra, onnan vonattal Keszthelyre, majd lovaskocsival Rezibe és Tátikára utazott."123 Ugyanaznap este Auer Lipót hegedűművész adott hangversenyt, „melyre az összes izraelita közönség megjelent" ,124 Azonban nem csak ők voltak ott és a zsidó származású művész hangversenyén kellemetlen jelenetre került sor: „önbizakodottságot mutat hogy kétszeri kihivás után a közönség egyhangú kivánatát mellőzte, - magyar darab eljátszását óhajtották, ami [...] nem csekély idegenséget szült a jelenvolt magyaroknál, míg a zsidó hazánkfiai kárörömmel mosolyogtak felénk."125 Utóbbi megjegyzés inkább a Balaton-Füredi Napló szemléletét jellemzi, s még inkább igaz ez arra, ahogy a lap kioktatja Auert és ezúttal bizony vaskos sértést vág a zsidóság fejéhez: „Figyelmeztetjük Auer urat, ha művészetével általános elismerést óhajt szerezni, úgy ne hitsorsosai közömbösségét, de a nemzeti érzelem fenségét keresse és nevezze meg, mert tudja azt jól, hogy önzetlen bizalmat oly nemzettől várhat, melynek hazája van, bárminő nyomorult állapot vagy politikai fondorlatok közepette is: ezzel nem akarjuk hitsorsorait sértegetni, de a füredi fürdői életben lehete szerencsénk (!) tapasztalni a héberek viseletét."126 Nem tudjuk, hogy Auer miért nem teljesítette a közönség kérését/követelését, ennek többféle oka lehetett, az is elképzelhető, hogy tényleg csupán annyi történt, hogy hidegen hagyta őt a kérés, de bárhogy is volt, a lap tudósítása kellőképp szemlélteti, hogy milyen volt akkoriban a fürdőn, ha nem is az összes, de kétségtelenül nem egy fürdővendég hozzáállása s zsidóság jelenlétéhez. A gazdasági-társadalmi változások előtérbe helyezték azt a réteget, amely a kereskede- lemmel-iparral foglalkozott és e rétegben igen nagy volt a zsidóság arányszáma: ez a gyors felemelkedés és hozzá az általánosító megítélés kellő táptalaja volt az antiszemitizmus feléledésének, amely, mint látjuk, még egy szórakozóhelyen is megmérgezhette a levegőt. Ugyanakkor azt is illő elmondani az esettel kapcsolatosan, hogy a Balaton- Füredi Napló, amely most először ragadtatta magát - jogosnak érzett felháborodásában - durvább támadásra, elismerte Auer teljesítményét egy olyan bókkal, amit nem lehetett könnyű kiérdemelni, főleg nem egy zsidó származású embernek s főleg nem egy olyan kínos közjáték után, mint amilyen a fentebbi volt: „Já122 Hírharang. Balaton-Füredi Napló, 1861/11. 86. p. 123 Uo. 124 Uo. 95. p. 125 Uo. 92. p. 126 Uo. 223
