Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 67. (Zalaegerszeg, 2009)

Tanulmányok és források Zala megye történetéből - Katona Csaba: A balatoni nyár - anno 1861

Június második felében erőteljesen felélénkült a fürdői élet. 24-én megérkezett Füredre az a szegedi zenekar, amellyel egész idényre szerződött az igazgatóság és még aznap kiálltak zenélni a sétányra. Mi mást, mint a Rákóczi-indulót játszották bemutatkozásként, ami jószerivel nyílt lázongással ért fel (a későbbiekben is jól megfigyelhető, hogy mennyire népszerű volt Füreden is) s „ [...] a sétatéren jelen volt s fegyelmezett része által a közönségnek megtapsoltatott s megéljenez- tetett."56 Alighanem nagyon vártak már némi élénkséget a vendégek.

25- én került sor az első hajókirándulásra, ezt a fürdőn jelenlevő főnemesek tartották, az élen „Füred kedvencével", gróf Zichy Manóval. A kirándulók zenekar kísérete mellett vonultak a kikötőbe, majd a zenészekkel együtt hajóra szálltak, ahol „[...] nagyjaink nyugodtan s a táj szépségének gyönyöreiben kéjelegve folytatják útjukat egész a tihanyi zárdaorom alá. [...] A legfinomabb, legkedélyesebb magyar zamatú társalgás folyt szép hangzatú anyanyelvűnkön, különösen Zichy Manó gr. és Inkey Adám zalai képviselő uraknak jó kedélye igen kedvesen derité a társaság minden kisebb koszorúit."57 (Ezen a ponton fontosnak tartom megjegyezni, hogy a Balaton-Füredi Napló mennyire kiemelten kezeli a hazaszeretet egyéb megnyilvánulásai között a magyar beszédet: a későbbiekben ezt még több példa bizonyítja.)

Az utasok egy része Tihanynál kiszállt, a többieket Révfülöpig vitte a hajó, majd onnan újfent Tihanynak tartottak, hogy felvegyék az ottmaradtakat, miközben a fedélzeten táncmulatság vette kezdetét: körmagyart és csárdást táncoltak. Tízkor értek vissza Füredre, ahonnan a kikötőből zene és fáklya mellett vonultak a szállásaikra. Ebben természetesen nem vehetett részt az átlag fürdővendég, de az indulás és érkezés kétségkívül számukra is látványosságul szolgált. A balatoni „kéjutazás" egyébként is hozzátartozott a füredi programhoz és nem csupán az előkelőbb vendégek űzték.

26- án került sor az első szerenádokra, többek között Orzovenszky Károly fürdőorvos feleségét is megtisztelték ezzel. Ugyanaznap este Szigeti József: Falusiak c. darabjával megkezdődik a színkör előadásainak sorozata. A Balaton-Füredi Napló az előadással elégedett, ugyanakkor a közönségről írva tesz egy oldalvágást a zsidóság felé: „Közönség szép, de vegyes volt, különösen egy olyan osztály egyáltalán nem volt képviselve s mily szép magyar ruhákat viselnek s mily jól állana abban a szép magyar ruhában, ha kedves hazánk édes zengzetü anyanyelvét a színházban naponkint halgatnánk, mulatva tanulgatnánk s minél tökéletesebben megsajátitanánk."58 Az, hogy a zsidóság nem jár el a színházba, állandó vesszőparipája a lapnak. Ez az első utalás arra, hogy volt egy élesebb elkülönülés a fürdőn a zsidósággal szemben.

56Hírharang. Balaton-Füredi Napló, 1861/2.13. p.

5' Uo. 14. p.

5» Uo. 15.0.

207