Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 67. (Zalaegerszeg, 2009)
Tanulmányok és források Zala megye történetéből - Katona Csaba: A balatoni nyár - anno 1861
A Balaton-Füredi Naplón kívül, jellemző módon, a vármegyei közgyűlések jegyzőkönyvei rejtenek, több, a politikától erősen áthatott 1861. évi füredi nyár hangulatát visszatükröző bejegyzést. Ez más években korántsem volt jellemző, így például 1862-ban Füred neve az alábbi témák kapcsán vetődött fel a megyegyűlésen: a Balatonfüredről Veszprém felé menő útvonal szabályozása, valamint Füred község kérelme vásártartás engedélyezéséért,47 míg 1863-ban szóba kerültek a fürdőhely látogatottságával s az az évi idénnyel kapcsolatos kimutatások, a füredi gyógyszertárral kapcsolatos intézkedések, valamint a forrásvízzel kapcsolatos intézkedésekről felvett jegyzőkönyvek.48 Az idény és eseményei A nyári idény nem teljesen ugyanarra az időszakra esett (július-augusztus), mint napjainkban. Május 15-e volt a füredi idény megnyitásának hivatalos napja: „A b- füredi idény május 15-én nyittatik meg. Most már kényelmesen lehet a gyönyörű helyre utazni. Szántódig a budai vaspályával, s onnan gőzösön Füred-re. Készülnek is sokan."49 A megnyitóra ünnepélyes keretek között került sor évről évre s a ceremónia egyben az idény első látványosságának is számított: a fürdő vezetői megkóstolták a főforrás vizét, majd megnyitottnak nyilvánították az idényt. Igazán azonban csak június közepétől kezdtek sokan Füredre látogatni, majd az Anna-bál (általában július 28-a) után az augusztus már az utóidénynek számított szeptemberrel együtt. A Balaton-Füredi Napló június 15-én megjelent első száma is jobbára még csak a fürdőn bekövetkezett változásokról ad hírt és a fürdőt dicséri: „[...] az eddig is megjönni szokott külföldi előkelőbb vendégek, a megkönnyebbült utazhatás miatt, jövőre nagyobb számmal várhatók oda, hol saját nemzetünk legjobbjai is megszoktak jelenni, a fürdőnek nyereménye mellett, azon szép remény lelkesíthet mindnyájunkat, miszerint jobb és vonzóbb alkalmat nyertünk nemes hazánknak, rég megérett, tudományilag művelt, férfikeblü és jellemű, nemes és szilárd elvű, szabad szellemű, a megszilárdult európai nemzetek közé méltán beilleszkedő nemzetünknek [...] a külfölddel leendő bővebb megis- merhetésére."50 Megtudhatja az olvasó, hogy a színkörben június 25-én kezdődnek majd az előadások és ezeket Pázmán János „erényes és szorgalmas igazgató" társulata fogja tartani. Akad még hír a színházi élettel kapcsolatosan: „A színkör mivel egy magyar soha nem venné a szájára az ausztriai titulusokat, a velük való társalgás során az udvariasság indokolja azok mellőzését), mivel újonnan feléledő érdeklődésükből fakadóan ismét felkeresik Magyarországot, a következő szezon idején Füredre is ellátogatnak, ezért a tiszteletükre egy új kurszalon fog épülni." 47 MOL X 8003. IV. 251 a. Zala megye bizottmányának iratai. Közgyűlési jegyzőkönyvek, 1861. 48 MOL X 8003. IV. 251 a. Zala megye bizottmányának iratai. Az 1863. évi közgyűlések mutatói. 49 Hölgyfutár, 1861. május 9. 447. p. 50 Hírharang. Balaton-Füredi Napló, 1861/1 3. p. 205
