Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 67. (Zalaegerszeg, 2009)
Tanulmányok és források Zala megye történetéből - Foki Ibolya: Nagykanizsa társadalmi-politikai életének fő vonásai a XVIII. századtól a XIX. század közepéig
nos műveltséggel rendelkező egyének meglehetősen kevesen voltak közöttük. Az iparosok dominanciája nemcsak a földműves osztályt szorította háttérbe, hanem úgy tűnik, hogy a képzettebb rétegek képviselőit is távol tartotta.87 Nehéz lenne bizonyítani a Rumy-féle korteskedés és a városi tisztújítási skandalumok főszereplői közötti azonosságot, de nagy a valószínűsége annak, hogy hasonló habitusú egyének gyűltek össze oda, ahol valamilyen csetepaté volt kilátásban. Nemcsak a megfelelő képzettség, nyelvtudás stb. esetleges hiánya és az ingatag politikai magaviselet, hanem a korábbi heves összetűzések és viharos jelenetek által generált, mélyben lappangó feszültségek továbbélése miatt is nehéz lett volna ebben a körben olyan személyeket találni, akiknek megvan a kellő igazgatási gyakorlata, tudják mi fán teremnek az itteni hivatalok, és nyugodtan rájuk lehet bízni a tízezres város ügyeinek továbbvitelét. Nem is szólva a tekintélyről, az erkölcsi feddhetetlenségről, a megbízhatóságról! Bogyaynak mindenképpen kipróbált emberek kellettek, olyanok, akik jól ismerik a fennálló erőviszonyokat, rendelkeznek a szükséges tapasztalattal, higgadtan tudják kezelni a helyi elit belső konfliktusait, és lehetőség szerint kordában tudják tartani a forradalom ügye mellett végig kitartó kanizsaiak netán feltörő indulatait. így azok között kellett szétnéznie, akik már ezt megelőzően is aktív szerepet játszottak a város közéletében, s korábbi tevékenységük azt bizonyította, hogy a fenti elvárásoknak megfelelnek. Talán ezért gondolta 1850. január 25-én, amikor Kanizsa új elöljáróságát kinevezte, hogy továbbra is a várost addig kormányzó Albanich Flóriánt ülteti a bírói székbe.88 Nem tudhatjuk, hogy a kellő taktikai megfontolásokat mindig a megfelelő helyen és időben alkalmazó, a realitásokat helyesen felmérni tudó, kiváló diplomáciai érzékkel rendelkező városbíró jelzett tulajdonságai mekkora szerepet játszottak a döntés meghozatalában, az azonban biztos, hogy személye alkalmasnak tűnt az új kormányzati rendszer megbékélést, a kedélyek lecsillapítását, a békés, polgári élet medrébe történő visszatérést célzó törekvéseinek érvényesítésére. Bogyay nyilván tudta, hogy Albanich Flórián 1848 tavaszán, a forradalom kitörésekor egyik kezdeményezője és aláírója volt annak a város nevében az országgyűléshez intézett radikális hangú feliratnak, amely támogatta a pesti 12 pont követeléseit, s azt még újabbakkal is kiegészítette. Nyilván azt is tudta, hogy a helyi nemzetőrség szervezésében is tevékenyen részt vett.89 Ettől azonban, úgy tűnik, a város politikai helyzetének stabilizálása és az itteni lakosság megnyerése érdekében eltekintett. A városbírón kívül még a következők alkották a város tisztikarát: egy főjegyző, egy aljegyző, hat tanácsos, egy gyámatya, egy kamarás, egy adószedő, egy kórházigazgató, egy kórházpénztárnok, egy kórházatya és egy szállásmester. A második legfontosabb posztot, a főjegyzői tisztséget 1841-től 87Vö. Degré 1972.105-107. p.; Kerecsényi 1978.121-127. p. 88ZML Cs. Kir. Megyehat. 1849/1850. XX. A 599. sz. •’Hermann - Molnár 2000. 1. kötet 13-16. p.; Hermann 2006. 457-459., 462-463. p. 186
