Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 67. (Zalaegerszeg, 2009)

Tanulmányok és források Zala megye történetéből - Foki Ibolya: Nagykanizsa társadalmi-politikai életének fő vonásai a XVIII. századtól a XIX. század közepéig

rületek pedig általában 3-4 korábbi magyar megye területét ölelték fel. A katonai kerületek élén a kerületi parancsnok és egy-egy miniszteri biztos, a polgári kerületek élén a kerületi főispán címet használó kerületi főbiztos, a polgári kerületeket alkotó megyék élén pedig a „megyei főnök" címmel felruházott kormány- biztos állt. Zala megye a soproni katonai kerületen belül kezdetben a pécsi, majd 1849 novemberétől a székesfehérvári polgári kerülethez tartozott.73 1851 elejétől az újonnan létrehozott közigazgatási kerületek közül a soproniba kebelezték be.74 Az új kormányzati rendszer egyik legfontosabb jellemzője az volt, hogy választott önkormányzati szervek helyett mindenütt kinevezett tisztségviselők látták el a feladatokat. Ez alapvetően a fennálló ostromállapot viszonyaiból következett. A császári seregek által megszállt Magyarországon mindenféle választási gyűlés, szervezkedés és agitáció könnyen politikai színezetűvé válhatott volna, ami magában rejtette a konfrontáció veszélyét. Az amúgy is feszült légkörben, amikor a kiépülő politikai rendszer fő törekvését helyzetének stabilizálása, a lakosság bizalmának elnyerése képezte, nem lehetett bárminemű összeütközés, vagy esetlegesen előforduló atrocitás kockázatát felvállalni.

A mezővárosok elöljáróságának megalakítása az „ideiglenes közigazgatási rendezet"-hez csatolt utasítás értelmében a több megyét felügyelő kerületi főispán hatáskörébe tartozott. „Ő nevezi ki a község[i] rendszer szabályozásáig, ideiglenesen tiszti kerületében minden, a megyei főnökök s szabad kir[ályi] városokban a polgármester alá rendelt hivatalnokokat, valamint a többi városok s szabadalmazott mezővárosok községi elöljáróit [...] A kerületi főbiztos kötelessége a városok s szabadalmazott mezővárosok hivatalnokainak személyzeti állapotát kellőleg szabályozni, onnan minden nélkülözhető működőt eltávolítani, a megtartandó hivatalnokok járandóságait működéseikkel illő arányba hozni" - mondta ki az utasítás.75 A felsorolt kívánalmakat tekintve alapkövetelmény volt a politikai megbízhatóság, az erkölcsi feddhetetlenség, a szaktudás, a német nyelvismeret, a kötelességtudat, a pontos, lelkiismeretes munkavégzés. A császári királyi kormányszervek a hazai közigazgatásban új irányelveket szerettek volna meghonosítani, amelynek lényegét a közigazgatás racionalizálása, a lehető legkevesebb hivatalnokkal a lehető leghatékonyabb munkavégzés jelentette. A közigazgatás igazságszolgáltatástól való elválasztásának, a hatósági intézkedő fokozatok elkülönítésének, a hatáskörök éles elhatárolásának, a szakigazgatás

73 Halász Imre: Az önkényuralmi közigazgatás kiépülése Zala megyében 1849-1854. Levéltári Közlemények, 1986/1. 99-100. p.

74 Uo. és Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár. Budapest, 1965. 256-257., 279., 292-293., 309-310. p.

75 Magyarország ideiglenes közigazgatási rendezete; illetve: Utasítás Magyarország ideiglenes köz- igazgatási rendezetének életbeléptetésére. In: Gyűjteménye a Magyarország számára kibocsátott legfelsőbb manifestumok és szózatoknak, valamint a cs. kir. hadsereg főparancsnokai által Magyarországban kiadott hirdetményeknek. Buda, 1849. (Ideigl. közig. rend. és utasítás) 200. p.

181