Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 67. (Zalaegerszeg, 2009)
Tanulmányok és források Zala megye történetéből - Molnár András: A zalai nemesség politikai erőviszonyai 1847-ben
részint a fonák eszmék kedélyeinek mérsékelt irányt adhatott volna; s valóban, ha ez folyvást így tart, úgy személyünk nem leszen biztos a megyei teremben, s vagy egymással ölre kerülünk, vagy pedig karddal vagdaljuk egymást agyon."34 A zalai uradalmi ügyész az alábbiakkal zárta a cenki jószágigazgatóhoz írott levelét: már most látni lehet, mily nagy hiány van nálunk, ha egy Deák nem jelenik meg a gyűlésen - bizon pedig ő alkalmasint végképpen lemondott a publicistái35 pályáról, mert már határozottan kijelentette, hogy ha követnek megválasztatnék is, a követséget elvállalni nem fogja, és így, noha közel az országgyűlés, arról, hogy már most, Deák el nem vállalván, ki legyen a követ, szó sincs."36 Kováts László valóban jól értesült, mert Deák Ferenc távol maradt a pozsonyi országgyűléstől, ezért az uradalmi ügyész említett nagygörbői barátja, Tolnay Károly, valamint ifjabb Csuzy Pál képviselték Zala megyét a diétán. Elsősorban az ő időszaki követjelentésüket tárgyalta Zala megye 1848. február 21-i közgyűlése, melyről Kováts szintén részletes beszámolót küldött Lunkányinak. Kováts szerint a zalai közgyűlésen az adminisztrátori rendszer országgyűlési vitájáról érkezett hír váltotta ki a legnagyobb ingerültséget, és a felszólalók „a kormány ellen éles kifakadásokkal élvén, az adminisztrátori rendszert felírás útján tüstént megszüntetni, s előbbi kedves főispánunkat, gróf Batthyány Imrét főispáni székébe visszahelyheztetni kívánván, s egyúttal indítványozták, hogy országgyűlési követ urak az adminisztrátori rendszer tüsténti megszüntetését szinte országgyűlésén szorgalmazzák, mi ha nem sikerölhetne, azon esetre a hadiadót a kormánynak tagadják meg; és ezen indítvány végzésbe is ment."37 Kováts László fenti, Széchenyi István grófhoz és annak cenki jószágigazgatójához, Lunkányi Jánoshoz írott leveleinek, illetve uradalmi ügyészi jelentéseinek sorába illeszkedik a zalai nemesség hivatalviselő, politizáló elitjének 1847 tavaszán vagy nyarán Kováts által saját kezűleg készített kategorizálása, politikai minősítése is.38 A kimutatás pontos keletkezési idejét és körülményeit nem ismerjük, legalábbis erre vonatkozó forrás egyelőre nem került elő.39 Nem tudjuk biztosan, hogy Kováts László Széchenyi, illetve Lunkányi megbízására, vagy pusztán önszorga34 GYMSM SL Széchenyi cs. It. 11. d. Kováts László levele Lunkányi Jánoshoz, Nagygörbő, 1847. szeptember 9. 35 Értsd: közéleti. 36 GYMSM SL Széchenyi cs. lt. 11. d. Kováts László levele Lunkányi Jánoshoz, Nagygörbő, 1847. szeptember 9. 37 MOL P 626.12. cs. Kováts László levele Lunkányi Jánoshoz, Sümeg, 1848. február 24. 38 Lásd az 1. sz. jegyzetet! 39 Velkey Ferenc szerint az a körülmény, hogy Kováts László a leveleiben általánosan használt „liberális" címke helyett a kimutatásban inkább az „ellenzéki''-t alkalmazta, arra utal, hogy a kézirat 1847 nyarán, az Ellenzéki Nyilatkozat elfogadása és ismertté válása, illetve az Ellenzéki Párt megalakulása után születhetett. 136
