Csány László reformkori iratai 1817-1848 - Zalai gyűjtemény 66. (Zalaegerszeg, 2009)
I. Csány László levelei, beszédei, írásai 1817-1848
Indifferentismusra227 vezet - eddig a pápista,228 hogy el nem válhatott - mert ha nem szeretne is, elválhat -, és mivel csakugyan vannak nagy terhei is a házasságnak, ezeket majd az elválással a pápisták is le fogják rázni a nyakukról. [...j229 Saját kezű eredeti fogalmazvány. MOL H 103. 19. d. 1/19. Zalaegerszeg, 1841. január 11. Csány László beszéde Zala vármegye közgyűlésén a vegyes házasságok ügyében Egy kurta thesisre230 akará vonni ezen tárgyat az előttem szóló főtisztelendő úr,231 de ez a szokott rend ellen van, és utóbb csakugyan maga is annyit mondott e tárgyról, hogy arra felelni már hosszú tanácskozásokat kíván, én tehát az egész tárgy eránt fogok szólam. Azt hittem az utolsó országgyűlése befejezése olta, hogy az alig némüképp orvosoltatott, kormány elleni súlyos sérelmeink232 után csend és béke lesz a hazában, azonban megcsalódtam, mert a hercegprímás egy hitet tárgyazó kérdést a békés polgárok közé dobni és nyugodalmokat felzavarni nem irtózott. A vegyes házasságokban olyakat rendelt ő körlevelében,233 melyek a polgári alkotmánnyal, törvényekkel, a hit alapjával, a szeretettel meg nem egyeznek; felzavarta önkényesen a polgárok nyugodalmát, mert ezen tárgy nem is az ő köréhez tartozik, ugyanis bármeddig definiáltasson234 is a házasság, az nem más, mint két le nem kötelezett szabad személyek törvényes összekelése, azaz szerződés, melynek formáját törvények határozók el; ez nem az ő egyes véleménye, hanem nemzeti vélemény. A házasságok szabad köttetéséről, törvényesítéséről rendelkezni a status235 fölügyelése és érdekéhez tartozik. Már a múlt országgyű227 Közömbösségre, közönyre. 228 Római katolikus vallású személy. 229 Két olvashatatlan szó. ^"Tételre. 231 Szalay Imre (1787-1848), teológus és tanár, 1833-tól veszprémi kanonok, több vármegye táblabírája. ^Utalás a szólásszabadságot korlátozó, törvénytelen politikai perekre, melyeket 1840-ben szüntettek be. 233 Kopácsy József esztergomi érsek 1840. július 2-ai pásztorlevelében teljes egészében magáévá tette, s ezzel gyakorlatilag a magyar katolikus egyház hivatalos álláspontjává minősítette a reverzális nélküli vegyes házasságok megáldásának elutasításáról Lajcsák Ferenc nagyváradi püspök által 1839. március 15-én kiadott körlevél intézkedését. 234 Határoztasson meg. 235 Állam. 47
