Csány László reformkori iratai 1817-1848 - Zalai gyűjtemény 66. (Zalaegerszeg, 2009)
I. Csány László levelei, beszédei, írásai 1817-1848
bizonyosnak hittem. Ehhöz képest alkalmaztatta szegény testvére környülállása- it, nem kíméletté sok s terhes fáradságait az egyezésekre, a pörök tartóztatására; minő váratlan volt néki utóbb, amidőn látta, hogy Barátom uram ígéretének elégtételét mindig tovább-tovább halassza, képzelheti. Én Barátom uramat ismeretségünk első szempillantatátul jó részről ismervén, el voltam hitetve, hogy nem képes megcsalni jó nénjét, reménységében és szerencsétlenségében. Ismerem és tapasztalom az idő mostohaságát, a pénz rettenetes szűkét, s szünet nélkül vigasztaltam, hogy ez hátrálja szava megtartásában. Mely nagy volt öröme, midőn [?]5734 forintokkal kecsegtette; tökéletesen boldog volt, midőn azt írta Barátom, hogy pénteken a sóházhoz szükséges assignatiót735 elküldi, mivel sok idő után már azt a Camarátul736 kinyerte. Én a lovaimat a posta napon készen tartottam, hogy minél előbb elhozhassam, minthogy az egyességre lépett hitelezők minden órában várták kielégítéseket. Nem akarok gondolni is azon órára, melyben végtére az assignatio helyett a szegény grófné várakozásában való megcsalattatását tapasztalta. Én szenvedéseit nem kívántam nézni, a gróf737 idehaza lévén, segedelme nálam nélkül is volt, eljöttem tőle, s azért nem voltam jelen azon bizonyos levelek írásán; mit írtak tehát, nem tudom, de azt tudom, hogy az egész világban egy emberben sincs több böcsületérzés, mint benne, és nékem nem írhatott volna olyan gorombaságot, olyan sértéseket, mellyel ezen kétségbeesett környülállási- ban megbánthatott volna. Szerencsés, ki soha nem volt kénytelen tapasztalni, hogy a veszedelemben bizonyosnak vélt segedelem kimaradása, s szeretett testvérétől olyan időben történt megcsalattatása, midőn arra legnagyobb volt szüksége, mint képzelhetetlen érzeményeket gerjeszt a szívben. Én tudom, hogy Barátom nem akarta megcsalni testvérét, én tudom, hogy nem akarva húzta, halasztotta a fizetést, végre tudom, hogy reménységében mások által megcsalattatván, nem tehetett eleget ígéretének. Ezen gondolatomnak valóságáról tökéletesen meg lévén győződve, barátságtalanságnak s embertelenségnek tartanám meg nem ismerni, s meg nem bocsátani. De mindenesetre testvéri szeretet ellen cselekedett barátom, hogy kinyíltabban nem bánt nénjével, s igen rossznak tartom, hogy mint bizonyosat írta, hogy a pénz már a kezében vagyon, és csak a Kamara oka, hogy az assignatiót el nem küldheti, de pénteken bizonyosan elküldi. Ennek valóságárul magam is úgy meg voltam győződve, mint lételemrül. Mi csuda tehát, amidőn nemcsak szavát meg nem tartotta, de még a 734 Az első számjegy(ek) átfirkált(ak), olvashatatlan(ok). 735 Utalványt. 736 Királyi kincstártól. 737 Schmidegg Kálmán gróf. 153
