Kardos Ferenc: „Veszedelmes habok között látszatik életünk forogni”. Források a zalai cigányság 18. századi történetéhez - Zalai gyűjtemény 65. (Zalaegerszeg, 2008)
Bevető: Források és adatok cigány közösségekről a 18. századi Zalából
de tilalma jelentheti azt, hogy az arcot is részben vagy egészben elfedő, így az azonosítást megnehezítő fejfedési módról lehet szó, ezért tilthatják annyiszor. A gyermekek „lepedőben" 47, hosszú ingben, de gyakran meztelenül járhattak a források szerint. Adatok cigány családok táplálkozásának egy speciális területéről A cigány családok táplálkozásáról csak egy sajátos, speciális adatsor áll rendelkezésünkre: csak azt tudjuk, éltek-e az elhullott állatok húsának evésével. A döghús evését elsősorban egészségügyi okokból tiltották - a gyakori járványok miatt -, de a tiltás hatásfokát nem ismerjük, illetve csak annyi derül ki a forrásokból, hogy kevesebben vallják be 1773-ban, hogy esznek, mint akik nem. Néhány elszólás („ennének, ha volna") szerint ettek, vagyis ez a korabeli cigány táplálkozási szokásoktól nem idegen.48 Ezen túl nincs adat más táplálkozási szokásokról, bár vélhetően minden elérhető táplálékkal éltek. Ezen rövid áttekintés is jól mutatja, hogy a források adatainak részletes feldolgozásával, más megyék hasonló forrásainak összevetésével rajzolható meg pontosabb kép a cigány közösségek újkori életmódjáról, s a források az életnek nem minden területére világítanak rá. Reméljük, az alább közölt források és a forrásokhoz megadott információk sokakat ösztönöznek majd a zalai, a magyarországi cigányság életének pontosabb megismerésére, sokak kerülnek közelebb a múlt által is e magyarországi etnikumhoz. 47 Közelebbről nem ismert módon viselték, egy vászonlepel lehetett. 48 Itt fontos megjegyeznünk, hogy a döghús evés ebben a korban, de későbbi korokban is nem csak a cigány etnikumra jellemző. 34
