Kardos Ferenc: „Veszedelmes habok között látszatik életünk forogni”. Források a zalai cigányság 18. századi történetéhez - Zalai gyűjtemény 65. (Zalaegerszeg, 2008)
Források - IV. "Vallya a tanú le tett hite után...". Cigányok a törvényszék előtt
Tehát nem halottad e tölök, hogy ezen czigányok Sz. Lőrinczi és Szent lványi helységek körül minémű tolvajságot követtek el? Én a felül semmit tölök nem hallottam, sem nem tudok, hanem a midőn az föllebb irtt czigány aszonnyal mentem, az mondta, hogy tsak gyere vélem majd jó tartalak hússal. Voltár-e már ennek előtte fogva és minémű büntetést vettél? Fogva soha nem voltam azért büntetést sem vettem. IV.8.2. Horváth György vallomása 1785. április 21. Mi neved, hová való vagy, hány esztendős vagy, vagyon-e feleséged és gyermeked, pápista vagy é? Horváth Gyuri az én nevem, Kernenden születtem ez világra, ekkoráig mindég ott tartozkottam és ott is nevelkettem föl. Lehetek 20 esztendős, feleségem se gyermekem nincsen, pápista hitben vagyok. Hol és kiáltol s mért fogattattál meg? Boldogh Aszonyfai erdőn N[emes] Vass V[ár]m [egyé]ben, ugyan boldogh aszonyfai helységh béliek által fogattattam meg, azért hogy én két tár sornál, vélem raboskodokal, az nevezetesen Horváth Ádámmal és Krisztina nevezetű cgigány menyecskével 3 nap ott az erdőn csavarogtunk, s azután Sánda Miska és Kolompári Marinka is hozzánk álottak társul. Mink 3-on az erdőn pásztorkodó gyermekektől az kenyeret el szedtünk és így házzá mentek nagy sírva réva hogy haramiák vannak az erdőben, az helységbéliek pedig ki jöttek és minket négyünket megfogtak és ide Egerszeghre bé vezettek. Amint hallatik, hogy azok közül a gyermekek közül egyet megvertetek? Miért verettek meg? Én nem vertem, hanem itt vélem raboskodó Horváth Adám az csákánnyal egyet jól ütött rajta, hogy aczéllal kínálta, de az el nem vette, azért verte meg. Tehát holy áltak hozzátok Sanda Miska és Kolompári Marinka? Sanda Miska itt vélem raboskodó maga jött utanom, hogy én mennyek haza, de én féltem az megfogástul és azideigh eö is ott maratt vélünk míg megh nem fogtak. Kolompári Marinkat pedigh a alibánfai sűrűknél az Krisztina hitta hozzánk, hogy maga ne menjen el, eőis elfogh véle mennyi Baltavárra. Tehát mért féltél vissza menny Kemendre, vald megh igazán? Azért féltem hogy az Henyei hegyen pinczéket vertünk föl s féltem hogy ne talán- tán megfognak. Hát hány pinczéket s kikét és miket loptatok el belüle az kit fölvertetek? Két pincét vertünk föl s az hennyei hegyen, kiké voltak azt nem tudom bizonyosan. Az egyikbül vittünk el öregh szűrt, a mellyet a gazdája Sz. lványi ember, el337
