Kardos Ferenc: „Veszedelmes habok között látszatik életünk forogni”. Források a zalai cigányság 18. századi történetéhez - Zalai gyűjtemény 65. (Zalaegerszeg, 2008)
Bevető: Források és adatok cigány közösségekről a 18. századi Zalából
gárok nem tsak még egy nyáron Tuboly Gábornál laktak, de az után is egy télen a falu tsordásánál, azután másoknál is, összveséggel pedig két esztendőig még Gellénházán laktak. Mindenkor jámborul, kártétel, tolvajság nélkül éltek, senkitül felőlük rosszat hallani nem lehetett, sőtt el jövetelek s Lengyelben lett meg telepedések után is minden ember azt mondotta, hogy inkább tartanák a zsellérségben magoknál ezen ujj polgárokat, mint némelly magyarokat, mert ezek semmi kárt nem tesznek, velek veszteség nin- tsen."33 * 35 Vagy az a Kozák Nótár, aki vándoriparral keresi kenyerét, 2-3 napig van csak egy településen, de „aki is kivánnya, hogy Puszta Csáfordon adgyam néki lakást, melyet is Ígértem, de nem mostan, hanem midőn foghorn tapasztalnyi, hogy magokat jól viselynek, akkor házat és állandó lakást reminyheti, addig is hogy sémi bán- todása ne legyen neki és hogy én az Mjéltóságos] Uraságh részérül béfogatam."36 Azt, hogy a 18. század második felében Zalában tartózkodó, élő cigányság mekkora hányada telepedett le, nem tudjuk. Arra viszont, hogy él ebben az i- dőszakban letelepedett cigány Zalában, van adatunk. Néhány periratban (az itt közöltek közül az egeraracsai Turba vajda, vagy a sümegi Árvái család, vagy az előbb említett Horváth család), a település nem cigány (befogadó) lakosaitól felvett vallomások a bizonyítékok. A zalai cigány közösség számbavételeinél 1768-ban és 1773-ban pillanatfelvételek készültek (történeti értelemben), tehát az összeírás alkalmával tapasztalt állapotokat mutatták. A vándorlásra vonatkozó adatok e forrásokban csekélyek, viszont a két összeírás összevetése ad némi, inkább csak becslésre alkalmas támpontot. 1768-ban 209 településen 1746 lelket, 1773-ban 223 településen 1679 lelket számoltak, vagyis a két, egymástól nem távoli összeírás hasonló arányokról számol be. Az 1773. évi helységnévtárban, a Lexikon Locorumban 510 zalai települést37 említenek, a II. József kori népszámláláskor 640-et.38 Az 1773-ban összeírt 233 település a Lexikon Locorumban összeírt települések 45, a II. József kori településszám 36%-át teszik ki, vagyis a települések több, mint harmadában élt ekkor cigány lakos. 1773-ban, a megye északi részén, a szántói és tapolcai járásban, illetve a kapornaki kisebb járásban nagyobb, 60% körüli, a kapornaki nagyobb járásban és a Muraközben kisebb (30% körüli) az összeírt cigányok lakta települések aránya. A megyén belüli vándorlásra utaló adat (de nem a tényleges vándorlást mutató), hogy 54 olyan településről tudunk az 1768-as összeírásból, mely nem 33 Lásd: IV.6.3. forrás. 36 Kalbrenner András tiszttartó bizonyságlevele 1779. Lásd: V.6.11. forrás. 37.Lexikon Locorum Regni Hungáriáé Popolosorum Anno 1773 Officiose Confectum. Magyarország helységeinek 1773-ban készült hivatalos összeírása. Budapest, Hornyánszky, 1920. 38 Ez tűnik a pontosabb adatfelvételnek. Lásd: DÁNYI D. - DÁVID Z. 1960. 250-271. p. 28
