Kardos Ferenc: „Veszedelmes habok között látszatik életünk forogni”. Források a zalai cigányság 18. századi történetéhez - Zalai gyűjtemény 65. (Zalaegerszeg, 2008)
Bevető: Források és adatok cigány közösségekről a 18. századi Zalából
cigánysággal kapcsolatos ismerethiányban véli - joggal - az előítéletesség1 csíráinak kialakulását.2 A zalai források átnézése során azt tapasztaltuk, hogy a cigánysággal közvetlen kapcsolatot tartó magyarság döntéseiben a konkrét ismeret áll rendelkezésre a településen élő cigány közösségről, személyről, e szerint ítélik őt meg, míg a cigányságot nem ismerő, vagy csak speciális oldaláról ismerők (például a velük szemben hivatalból eljárók tisztek) körében jelen van az előítéletesség. Ugyanezt Nagy Pál is megállapítja a cigányok egyenrangúságának kétségbe vonásával, és az ebből eredő konfliktusokkal kapcsolatban.3 Véleményünk szerint az egyenrangúság és előítéletesség kérdését össztársadalmi vonatkozásban (cigány, paraszt, polgár, nemes, arisztokrata egymásról alkotott vélekedéseinek összehasonlításával) volna szükséges vizsgálni. A 18. század közepéről a legfőbb cigányságról tudósító forrásközlés idáig minden bizonnyal Ördög Ferenc egyházi összeírásokat közlő öt kötetes munkája.4 A munkát ismertető tanulmány szerint5 1745 és 1771 között a települések 10%-ban írtak össze cigány etnikumukat is jelölve cigány lakost, összesen 58 családban (házban) 337 főt. 6 Ennél azonban jóval több összeírt cigány lakos lehetett e településeken, hiszen az összeírások egy részében semmiféle etnicitást sem jelöltek. így például Keszthelyen vagy Tapolcán nem tudjuk, kik cigányok az összeírt lakosok közül. A nevek sem igazítanak el, hiszen az olyan, cigányösszeírásokban is gyakorta előforduló nevek, mint a Horvát, Árvái, Baranyai a magyar vezetéknevek között sem ritka. Mindenesetre ezek az összeírások már jelentős lélekszámú, az 1768-as cigányösszeírás lélekszámainak megfelelő jelenlétet sejtetnek. Az mindenképp vizsgálandó majd, hogy az egyházi (katolikus) összeírásokban szereplő cigány családok és a cigányösszeírásainkban szereplő cigány családok közt mekkora az átfedés, illetve lehet-e köztük a beilleszkedés, integrálódás terén valamilyen szignifikáns különbség. 1 Ami szerintünk mindig jelen van két egymástól különböző ember, embercsoport vonatkozásában! Társadalompszichológiai vonatkozásait lásd ALPORT 1999. 2 MEZEY B. 1986.119-120. p. 3 NAGY P. 2000.12-13. p. 4 ÖRDÖG F.1991-1998. 5 Az összeírások etnikai adatainak összesítése a Névtani Értesítőben jelent meg „A 18. századi népesség-összeírások és egyházlátogatási jegyzőkönyvek, mint a névszociológia forrásai" címmel, mely a válogatott tanulmányokat közreadó kötetben is olvasható. ÖRDÖG F. 2008. 255. p. 6 Az itt szereplő cigány személyek neveit (férj és feleség nevét), illetve az összeírt településeket a zalai cigány összeírások bevezetésében közöljük. 17