Kardos Ferenc: „Veszedelmes habok között látszatik életünk forogni”. Források a zalai cigányság 18. századi történetéhez - Zalai gyűjtemény 65. (Zalaegerszeg, 2008)

Bevető: Források és adatok cigány közösségekről a 18. századi Zalából

cigánysággal kapcsolatos ismerethiányban véli - joggal - az előítéletesség1 csí­ráinak kialakulását.2 A zalai források átnézése során azt tapasztaltuk, hogy a ci­gánysággal közvetlen kapcsolatot tartó magyarság döntéseiben a konkrét isme­ret áll rendelkezésre a településen élő cigány közösségről, személyről, e szerint ítélik őt meg, míg a cigányságot nem ismerő, vagy csak speciális oldaláról isme­rők (például a velük szemben hivatalból eljárók tisztek) körében jelen van az előítéletesség. Ugyanezt Nagy Pál is megállapítja a cigányok egyenrangúságá­nak kétségbe vonásával, és az ebből eredő konfliktusokkal kapcsolatban.3 Vé­leményünk szerint az egyenrangúság és előítéletesség kérdését össztársadalmi vonatkozásban (cigány, paraszt, polgár, nemes, arisztokrata egymásról alkotott vélekedéseinek összehasonlításával) volna szükséges vizsgálni. A 18. század közepéről a legfőbb cigányságról tudósító forrásközlés idáig minden bizonnyal Ördög Ferenc egyházi összeírásokat közlő öt kötetes mun­kája.4 A munkát ismertető tanulmány szerint5 1745 és 1771 között a települések 10%-ban írtak össze cigány etnikumukat is jelölve cigány lakost, összesen 58 családban (házban) 337 főt. 6 Ennél azonban jóval több összeírt cigány lakos le­hetett e településeken, hiszen az összeírások egy részében semmiféle etnicitást sem jelöltek. így például Keszthelyen vagy Tapolcán nem tudjuk, kik cigányok az összeírt lakosok közül. A nevek sem igazítanak el, hiszen az olyan, cigány­összeírásokban is gyakorta előforduló nevek, mint a Horvát, Árvái, Baranyai a magyar vezetéknevek között sem ritka. Mindenesetre ezek az összeírások már jelentős lélekszámú, az 1768-as cigányösszeírás lélekszámainak megfelelő je­lenlétet sejtetnek. Az mindenképp vizsgálandó majd, hogy az egyházi (katoli­kus) összeírásokban szereplő cigány családok és a cigányösszeírásainkban sze­replő cigány családok közt mekkora az átfedés, illetve lehet-e köztük a beil­leszkedés, integrálódás terén valamilyen szignifikáns különbség. 1 Ami szerintünk mindig jelen van két egymástól különböző ember, embercsoport vo­natkozásában! Társadalompszichológiai vonatkozásait lásd ALPORT 1999. 2 MEZEY B. 1986.119-120. p. 3 NAGY P. 2000.12-13. p. 4 ÖRDÖG F.1991-1998. 5 Az összeírások etnikai adatainak összesítése a Névtani Értesítőben jelent meg „A 18. századi népesség-összeírások és egyházlátogatási jegyzőkönyvek, mint a névszociológia forrásai" címmel, mely a válogatott tanulmányokat közreadó kötetben is olvasható. ÖRDÖG F. 2008. 255. p. 6 Az itt szereplő cigány személyek neveit (férj és feleség nevét), illetve az összeírt tele­püléseket a zalai cigány összeírások bevezetésében közöljük. 17

Next

/
Thumbnails
Contents