Kardos Ferenc: „Veszedelmes habok között látszatik életünk forogni”. Források a zalai cigányság 18. századi történetéhez - Zalai gyűjtemény 65. (Zalaegerszeg, 2008)

Bevető: Források és adatok cigány közösségekről a 18. századi Zalából

"cigány" kifejezést már a 15. századtól ismerték, használták Zalában is. Czi- gány családnév a cigányösszeírásokban is előfordul a 18. században, például Lendvaújfalun (Czigány László, házas), tehát nem csak nemesi névként kell vele számolnunk.

A 18. századtól megszaporodtak forrásaink a töröktől fölszabadult és újjáépülő Zalában is, elsősorban a Habsburg uralkodók rendelkezései hatására és a megerősödött vármegyei adminisztráció munkája nyomán, tehát a cigányságot is leírni, számba venni, nyomon követni akaró hatalom részéről. A cigányság ügyeivel a vármegyei adminisztráció a 18. század során átalakult, továbbfejlődött közigazgatási keretekben foglalkozott, melyet röviden - Kapiller Imre tanulmánya alapján18 - mutatunk be.

Zala 1715-ben különvált Somogy megyétől, s ekkor négy járásra tagolódott: a tapolcaira és a szántóira, kapornaki nagyobb és kisebb járásra.19 A járásoknak sem székhelyük, sem elnevezésük nem volt állandó. A Kapornaki nagyobb járást nevezték kapornakinak, egerszeginek, szentgrótinak vagy Zalán túlinak is, a tapolcait sümeginek (1632-ben ide került a megyei törvényszék).20 A 18. század közepéig megmarad ez a beosztás,: Kapornaki nagyobb (vagy Egerszegi), Kapornaki kisebb (később csak Kapornaki néven), Szántói, Tapolcai járás és Muraközi járás (melyet "Insula Muraköz", Muraközi sziget, vagy csak „Insula" néven is emlegetnek forrásaink). 1777-ben alakították ki a még mindig a legnagyobb központi, Egerszegi, (korábban, más néven Kapornaki nagyobb) járásból a Lövői járást.

A megye etnikai képe is jelentősen változott ebben a korszakban. A török kiűzését követően sokféle nemzetiség népesítette be a puszta helyeket, elsősorban a kanizsai vár körüli elnéptelenedett településeket, így cigányok is érkeznek bizonyosan, azonban kevés adat maradt fenn róluk. A kanizsai tanács 1716. május 24-i ülésén Marx Sámuel lendvai zsidó panaszt emelt a kanizsai „czigány vajda" ellen. A tanács elrendelte, hogy a vajda egyezzen ki a zsidóval. A vajda meg is ígérte, hogy az ellopott dolgokért 4 forintot fizet.21

18 KAPILLER I. 2000. 47-51. p.

19 A kapornaki nagyobb és kisebb járás 1536-ban a korábbi nyugati járásból alakult ki, az előbbinek Zalaegerszeg, az utóbbinak Kanizsa lett a központja.

20 TURBULY É. 2000. 23-30. p.

21 Kanizsa város protokolluma 1690-1755. Iványi Béla fordításában, kézirat Thury György Múzeum TGYM A.72.2.1. 77. p. A kézirat alapján készült kismonográfia RÓ-ZSA M. 1996.

13