Kardos Ferenc: „Veszedelmes habok között látszatik életünk forogni”. Források a zalai cigányság 18. századi történetéhez - Zalai gyűjtemény 65. (Zalaegerszeg, 2008)
Bevető: Források és adatok cigány közösségekről a 18. századi Zalából
kezünk a cigány közösség (kompánia, nemzetség, család) és az őket körülvevő helyi társadalom kapcsolatáról, a leggazdagabb adatforrások pedig a 18. századi népesség-összeírások. Nemcsak a források létrehozásában való részvétel határozza meg az elérhető források körét, hanem a cigányság jogi és gazdasági helyzete is. A cigányok közt nem találunk telkes jobbágyot; ha van is párnak földje, csak házas vagy ház nélküli zsellér, nagyon kevés ingósággal. Nem volt köztük nemes, tisztségviselő, sem korabeli értelmiségi. így sok irattípusban, például a vagyonösz- szeírásokban, hagyatéki iratokban, úrbéres iratokban, nemesi összeírásban nem lelhetünk fel cigányokat (de Czigány vezetéknevű nemeseket igen). Ezt a nyilvánvaló tényt azért fontos megjegyeznünk, hogy megfelelően értékelhessük a lehetséges forrástípusok és az eddig közölt forrástípusok körét, illetve hogy egyes forrástípusok hiányának nem az írásbeliség hiánya, hanem az alávetettség, a jogi és társadalmi peremhelyzet az oka. Ez a forrásadottság befolyásolta az eddigi forráskiadást is: az egzotikum és a nagyobb tömegű forrásanyag okán a perszövegek és az összeírások kerültek a történeti vizsgálódás homlokterébe, míg a szórtabban előforduló, és ezért sokkal több időráfordítással, szerteágazóbb kutatással feldolgozható gazdasági iratok, vármegyei közgyűlési iratok csak más gazdaságtörténeti kutatások hozadékaként kerültek elő. A zalai cigányságra vonatkozó források és adatok a 18. század első feléig A magyarországi cigányság nagyobb tömegű betelepedésének dátumát az eddigi kutatások a 14. század végére, 15. század elejére teszik. Zalából az eddigi forrásközlések legkorábbi, bizonyosan a cigány etnikumra vonatkozó adata egy statútum, illetve ennek regesztabejegyzése 1612-ből. Ez az irat is egy felsőbb utasítás érvényesítésére született. A bejegyzés szövege magyarul: "A nádor megkeresésére elhatározzák, hogy kiűzik a megyéből a rabló és tolvajkodó cigányokat, mivel sok kárt okoztak, gyakran kitörtek a szomszédos megyékbe is."14 14 TURBULY É. 1996.15. p. 885. (1.286.). 11
