A zalavári és a kapornaki konventek hiteleshelyi levéltárainak oklevélregesztái 1545-1548 - Zalai gyűjtemény 64. (Zalaegerszeg, 2008)
Bevezetés
újra felélénkültek. Ennek magyarázata valószínűleg a megyén belüli érdekviszonyok, familiárisi kapcsolatok átrendeződésében keresendő. Az elkészült regesztákból levonható következtetések röviden az alábbiakban foglalhatók össze. Bebizonyosodott, hogy jóllehet az 1526. és az 1541. év eseményei, valamint a török terjeszkedés nyomán a magyarországi hiteleshelyek nagy része nehéz helyzetbe került, a zalavári és a kapornaki konventek a politikai helyzettől függetlenül folyamatosan végezték tevékenységüket, tekintélyük töretlen volt, szerepüket más intézmény nem vette át. A két konvent belső munkája továbbra is a középkorban megszokott módon zajlott, a kiadványok tartalma és formája is csaknem változatlan. A külső tevékenységben figyelhető meg néhány eljárásjogi módosulás, ill. az illetékességi kör változása. A két zalai hiteleshely Mohács utáni okleveleinek regesztázása folyamatosan erősíti azt a tényt, hogy ezek az oklevelek meghatározó jelentőségű információkat tartalmaznak elsődlegesen a helyi, vagy regionális eseményekre, a térség nemesi társadalmára, ennek anyagi kultúrájára, birtokviszonyaira, az átbirtoklásra, a vármegye működésére és természetesen a hiteleshelyi intézmény koraújkori működésére, valamint a korszak okleveleinek diplomatikai jellegzetességeire. Mindezeken túl alkalmasak az országos közállapotokról, a kiemelkedő jelentőségű nemesi családok rokoni és familiárisi kapcsolatrendszerérői eddig tudott ismereteink kiegészítésére is. A regesztakötetek forrásközléseit és tanulságait felhasználtam a budapesti ELTE BTK-n 2007-ben benyújtott és megvédett PhD disszertációm megírásához. Eredményeim első összefoglalása megjelenés előtt álló tanulmányomban: „A zalavári és a kapornaki bencés konventek hiteleshelyi tevékenysége a Mohács utáni évtizedekben". In: LOCA CREDIBILIA. Hiteleshelyek a középkori Magyarországon. (Szerk. Bilkei Irén - Fedeles Tamás) (Egyháztörténeti Tanulmányok a Pécsi Egyházmegye Történetéből IV.) Pécs, 2008. Köszönettel tartozom minden kollégámnak, aki a munkám során segítségeimé volt, elsősorban témavezetőmnek és köteteim lektorának, Gecsényi Lajosnak, továbbá Érszegi Gézának, Tringli Istvánnak és Horváth Richárdnak értékes tanácsaikért. a szerző Zalaegerszeg, 2008. Szent András havában. 9
