’56 Keszthelyen és a keszthelyi járásban. A forradalom és megtorlás dokumentumai, kronológiája és személyi adattára - Zalai gyűjtemény 63. (Zalaegerszeg, 2006)
A forradalom és a megtorlás dokumentumai
Keszthely, 1956. november 1. Tudósítás a forradalom napjaiban elesett hősök emlékére tartott gyászünnepélyről 71. Csütörtökön délután tartották meg a Mezőgazdasági Akadémia tagjainak rendezésével a szabadságharcok alatt elhunyt halottaink emlékére rendezett gyászünnepélyt. Keszthely dolgozói hosszú tömött sorban állták körül a hősök emlékművét,106 melyet a koszorúk sokasága lepett el. A Himnusz ünnepélyes hangja után Borka Gyula107 méltatta a névtelen hősöket: „A temető csendes áhítata árasztja el itt is a lelkünket. Lobognak a fáklyák. Lobogásuk nemcsak világít, e fények melegítenek is. Hőseink lelkének a melegségét érzem itt. Ha azt mondjuk hősök, alig léptünk át gyönyörűségesen szép, magasztos hétköznapjaink küszöbét. Ma hősökről beszélni nem nehéz! Rajongásig szeretett szép hazánk utolsó csepp vérükig harcot kívánó szabadságunk e napjaiban könnyű, nagyon könnyű hősöket találni! Hősök azok a fiatalok, akik nevetve, a haza iránti szeretet lángjától szinte felmagasztosulva dobták oda életüket az életben maradók jövendőjének oltárára. Hősök Ők! Hősök azok a munkások, azok a felettünk álló nők és férfiak, akik beálltak a sorba. Abba a sorba, amelynek végén szörnyű mély sír tátongott. Géppisztolyok tüze, harckocsik ágyúinak orkánja seperte bele ebbe a mélységes sírba nemzetünk virágait és büszkeségeit. Szívük dobbanása elhalkult. Lassan megállt. Szemük fénye megtört, kezük merev. „Nyugodjatok békeséggel drága, felejthetetlen hőseink! A fa, amely sírotokról sarjad, termő-fává szélesedett! Hőseink! Köszönjük fiatal elhamvadt életeteket! Mi ma még élünk! De ha kell, mi is meghalunk veletek, meghalunk valamennyien! Nyugodjatok békességben drága hőseink! Örök dicsőség Nektek Drága hőseink, akik halhatatlanná váltatok halálotok által!" Utána [Fejes Lajos] alezredes esküt tett a nép előtt, hogy teljes erejével a szabadságharc mellé áll, és ha kell, életét is feláldozza ezért az ügyért, amelyért ezrek áldozták fel: a szabadságért. Forrás: Keszthelyi Újság 1956. november 3.1. p. 106 November 1-jén az országban elsőként felállított szabadság szoborról, az ún. „Fehér ember"-ről van szó. 107 Borka Gyula II. éves akadémiai hallgató volt. Mészáros 246. p. 77
