’56 Keszthelyen és a keszthelyi járásban. A forradalom és megtorlás dokumentumai, kronológiája és személyi adattára - Zalai gyűjtemény 63. (Zalaegerszeg, 2006)

Képek Keszthelyről és környékéről a forradalom napjaiból

A páncélosokkal megerősített szovjet egységek november 7-én vonultak be a városba.

A felvételek a Balatoni Múzeum tulajdonai.

1956. október 26-án Keszthelyen is megalakult a Városi Forradalmi Tanács. Elnökének Varga Ferencet, a MÁVAUT dolgozóját választották. Az alakuló ülésen részt vettek a Városi Tanács, illetve a pártszervezetek vezetői is. A választás után Varga Ferenc a járási párttitkárral, Kaiser Károllyal együtt megjelent a párt- bizottság erkélyén, ahol bejelentették a Forradalmi Tanács megalakulását. (352. oldal felső kép)

1956. november 1-jén Keszthely főterén, az országban elsőként a forradalom napjaiban elesettek emlékére szabadság szobrot állítottak. Az emlékművet a helybéliek - utalva annak színére - azonnal elnevezték Fehér embernek. A Flévízen tartózkodó Marinkay István amatőr szobrász gipszből készült alkotását az előredőlve, zászlót tartó embert magas téglaoszlopra helyezték. Ez az alkotás - a ledöntött szovjet emlékműtől délre, ma a Fő teret díszítő, városalapító Lackfi nádor szobor tájékán - viszonylag rövid ideig állt, hisz 1957. január 23-ra virradó éjjel elbontották. A szobor elkerülte a pusztulást, a bontást végző munkások titokban a Balatoni Múzeumba szállították, ma is ott található. (353., 354. oldalak képei)

A felvételeket dr. Sági Károly készítette, a Balatoni Múzeum tulajdona. A 354. oldalon szereplő felvétel eredetijét dr. Gelencsér József bocsátotta rendelkezésünkre.

December 11-12-én az ún. néma tüntetéseken a városiak egy szamarat kötöttek ki a Fő tér gimnáziumi bejárata felőli részére. A szamár nyakába egy táblát akasztottak, amire a következő szöveget írták: „Csak én maradtam kint az utcán". (355. oldal)

A felvételt Varjas György ábrahámhegyi lakos készítette.

1956. október 27-én Sármelléken a templom előtti téren megalakult a Forradalmi Bizottság. A testület elnökének Pethő Józsefet választották, aki a jelenlévők előtt felolvasta a tanács tagjainak névsorát. Ezt követően a falu népe a centenáriumi emléktáblához vonult, ahol Eleim Lajos lelkesítő beszédet mondott, párhuzamot vonva 1848 és 1956 között. (356., 357. oldalak képei)

A felvételek Pethő József perének mellékleteként kerültek elő, készítőjét nem ismerjük. VeML VMB B 670/1957. Pethő József pere.

November 4-én számos akadémista, civil és honvéd vonult ki a Reziben lévő riadó körletbe azzal a céllal, hogy innen kiindulva, a megszálló szovjet csapatok

362