’56 Keszthelyen és a keszthelyi járásban. A forradalom és megtorlás dokumentumai, kronológiája és személyi adattára - Zalai gyűjtemény 63. (Zalaegerszeg, 2006)
A forradalom és a megtorlás dokumentumai
ban alkotott jogszabályok, a Legfelsőbb Bíróság elvi és kollégiumi határozatai szabják meg. Az említett párt és kormány határozatok rámutattak azokra a hiányosságokra, hibákra, amelyek az igazságügyi szervek munkakörében felmerültek, amelyeket ki kellett és ki kell küszöbölni, de egyben felszínre hozták azokat az újabb feladatokat, amelyeket meg kellett és a jövőben meg kell valósítani. [...] I. Büntetőrész Az 1956. évi események fokozatosan leállították a bírósági munkát is. A bíróság utolsó tárgyalási napja a büntető ügyeket illetően október 29. volt. Ezt követően már sem a vidéki, sem a város területén lakó megidézettek nem jelentek meg, mindinkább belesodródtak az utcai tömeges megmozdulásokba, avagy pedig a semmittevésbe. A tömegek, úgyszintén az egyes személyek passzivitása a bíróság felé megbénította, illetve helyesebben teljes egészében leállította a bírósági apparátus munkáját is. Ilyen körülmények között a bíróság dolgozói passzív szemlélőivé váltak az eseményeknek. A bíróság kapcsolata a tömegekkel, a társhatóságokkal, de a legfelsőbb szervekkel is teljes egészében megszakadt. Első hivatalos kapcsolatunk a megyei bírósággal csak december közepe táján kelt ismét életre. Igaz, ezt megelőzően már november utolsó napjaiban is elkezdtünk tárgyalni minden felsőbb utasítás nélkül is, természetesen nem büntető, hanem polgári ügyeket. Amint a helyzet lassan konszolidálódott, mindinkább kezdett kialakulni a bíróság kapcsolata a tömegekkel, úgyhogy december hónapban már mindkét tanács, rendszeresen tárgyalta a polgári ügyeket. Büntető ügyek tárgyalását azonban a bíróság csak 1957. január 17. napján kezdte meg. Azóta, mint már mindannyiunk előtt ismeretes, a Munkás-Paraszt Forradalmi Kormány több olyan hathatós törvényes intézkedést tett, amellyel hazánkban a rend helyreállt, a közbiztonság megszilárdult, a gazdasági élet pedig a termelékenységet illetően mindinkább visszanyerte eredeti méreteit. Az ellenforradalom időszakának meg voltak a maga kártevői, akikkel szemben az igazságügyi szerveknek erélyes intézkedést kellett és kell ma is foganatosítani. Erre a célra felállítottuk a statáriális bíráskodást, a megyei bíróságok székhelyén a külön tanácsokat, akik gyorsított eljárásban tárgyaltak és tárgyalnak egyes kiemelkedő bűncselekményeket. A nagyobb jelentőségű büntető ügyeket a fent említett bíróságok tárgyalják, így a járásbíróságok hatáskörébe csak azon ügyek kerülnek, amelyeket az ügyészségek a járásbíróságokhoz nyújtanak be. Az ellen- forradalmi bűncselekmények tehát csak egy jelentéktelenebb része kerül a járás- bíróságokhoz tárgyalás és ítélethozatal végett. 216
