Politikai küzdelmek Zala megyében a két világháború között I. 1918-1931 - Zalai gyűjtemény 62. (Zalaegerszeg, 2006)
Politikai küzdelmek Zala megyében 1918-1931
alkotta (Farkas Tibor, Csertán Ferenc, Novák János, Thassy Lajos és Kristóf, Der- varics Ákos, Sümeghy József, Deák Károly, stb.) Esetükben ugyancsak régi nemesi családokról van szó, a zalai köznemesek leszármazottairól. A harmadik csoport is ebből a származási körből került ki, ezt a jelentékenyebb földbirtokkal nem rendelkező állami és vármegyei tisztviselők, illetve néhány esetben ügyvédi hivatást űző személyek alkották, (pl. Árvay Lajos volt alispán, Thassy Gábor várm. tiszti főorvos, Csák Károly várm. tiszti főügyész, Udvardy Jenő zalaegerszegi főügyész, Ódor Géza pénzügyigazgató, Hajós Kálmán ügyvéd, stb., de ide sorolható a vármegye főszolgabírói kara is). Végül a negyedik csoportot azok az egyházi személyek alkották, akik hivatásuk mellett komolyabb politikai szerepet is vállaltak, e körbe csupán néhány személy tartozott (Kroller Miksa zalavári és Csóthy Géza murakeresztúri apátok, Pehm József zalaegerszegi plébános). Ezek a személyek tartották kezükben és irányították a vármegye valamennyi közigazgatási és politikai-hatalmi intézményét: a vármegyei törvényhatósági és a közigazgatási bizottságot, a gazdasági egyesületet, a választási bizottságokat, a különböző közigazgatási-hivatali pozíciókat, stb.207 Ezek az adatok igazolják azt a szemléletes képet, amelyet Weis István adott a korabeli vármegyei társadalom politikai elitjéről: „A vármegyeház körül csoportosulók magját a vármegyei tisztviselői kar és azok családja alkotja, hátvédjük a környék közép- és nagybirtokos osztálya, amely rövid városi látogatásai alkalmával csak velők érintkezik és amelynek neve, befolyása és költekezése a város kereskedő és iparos köreiben irigység, de tisztelet tárgya. [...] A hatóságok vezetői (törvényszéki elnök, kir. ügyész, pénzügyigazgató, gazdasági felügyelő), hacsak személyükben valami komikus vonás nincs, bebocsáttatást nyernek családostul még abban az esetben is, ha erősen polgári hangzású nevet viselnek. [...] Ez a réteg, a notabilitások köre dönt minden társas érintkezési kérdésben és hajtja keresztül az akaratát igen gyakran a közügyekben is."208 A vármegye politikai struktúrája - akárcsak országos vonatkozásban - a történelmi osztályok uralmi igényeit tükrözte. Ezt a helyzetet, megintcsak párhuzamosan a magyar társadalom egészében kialakult helyzettel, elfogadta a megye - jobbára zsidó származású - tőkés vállalkozói rétege is. Hiába keressük a várme207 Ez még olyan intézményekre is érvényes, mint például a vármegyei vasúti bizottság, amelynek 1924-ben a következő személyek voltak a tagjai: Leidl Henrik, Bedegi Gábor, Reischl Richárd, Mala- tinszky Ferenc, Oltay Guidó, Csóthy Géza, Dervarics Ákos, Bosnyák Géza, Szentmihályi Dezső, ifj. Thassy Imre, Tarányi Ferenc, Eitner Zsigmond, Mesterházy Jenő, Plihál Viktor, Ódor Géza, Thassy Gábor, Thassy Kristóf és Csák Károly vagy a vármegyei közegészségügyi bizottság (1925): Oltay László, Csertán Ferenc, Dervarics Ákos, Szentmihályi Dezső, Malatinszky Ferenc, Kroller Miksa, Udvardy Jenő, Eitner Jenő, Eitner Sándor, Thassy Kristóf, Thassy Imre, Hajós Kálmán, Farkas Gábor és Mesterházy Jenő. Kivételt képezett viszont a két város, Nagykanizsa és Zalaegerszeg polgármesteri funkciója, melyeket a korszakban végig polgári származású személyek töltöttek be. 208 Weis 1930. 56. p. 90