Politikai küzdelmek Zala megyében a két világháború között I. 1918-1931 - Zalai gyűjtemény 62. (Zalaegerszeg, 2006)
Politikai küzdelmek Zala megyében 1918-1931
tette, a déli irányú közlekedési-kereskedési összeköttetés megszakadt, s ez erősen visszavetette a város fejlődését. Zalaegerszegen ugyanakkor a második világháború előtt egyetlen nagyobb ipari üzem sem települt meg, a megyeszékhely keresőinek többségét kisiparosok alkották, kiegészülve kereskedőkkel és földművesekkel, valamint a hivatalok tisztviselőivel. Ebből következően Zala megye ipari és urbanizációs fejlődése rendkívül csökevényes volt, s ami létezett, az is főként Nagykanizsán összpontosult. A megye többi része agrárrégiónak számított, amelynek lakóit a mezőgazdaság különböző ágai tartották el. 3 3. táblázat: Zala megye lakóinak foglalkozási megoszlása 1920-ban (%) Mezőgazdaság Ipar Kereskedelem és hitel Közlekedés Közszolgálat és értelmiség Egyéb 72,7 11,9 2,5 3,1 2,8 7,0 4. táblázat: A mezőgazdasági kereső népesség megoszlása Zala megyében 1920-ban (fő) 100 holdon felüli birtokos vagy bérlő Mezőgazdasági tisztviselő (gazdatiszt) 10 -100 holdas birtokos vagy bérlő 10 holdon aluli birtokos 235 200 5470 32314 Mezőgazdasági cseléd Mezőgazdasági napszámos Segítő családtag Egyéb 11764 28734 48639 122 5. táblázat: Az 1000 katasztrális holdnál nagyobb birtokok részaránya a járások területéből (%P ______________________ J árás Nagybirtok aránya Alsólendvai 18,4 Balatonfüredi 36,8 Keszthelyi 45,7 Letenyei 32,1 Nagykanizsai 23,0 Novai 21,2 Pacsai 15,9 Sümegi 30,0 Tapolcai 29,2 3 Magyarország földbirtokviszonyai 1935.142-143. p. 8
