Politikai küzdelmek Zala megyében a két világháború között I. 1918-1931 - Zalai gyűjtemény 62. (Zalaegerszeg, 2006)
Politikai küzdelmek Zala megyében 1918-1931
frankhamisítási ügyben - a rendszer stabilitása megingathatatlannak tetszett. Az országban némi gazdasági fellendülés kezdődött, ami kezdett érezhetővé válni a mindennapokban is. A pártstruktúrában, bár voltak kisebb változások, jelentős átalakulás nem történt, a bethleni kormánypárt, az Egységes Párt őrizte hegemóniáját. Mindennek azonban ellentmondani látszottak a következő választás zalai eseményei, amikor olyan esetek is előfordultak, amelyek az egész korszakot figyelembe véve is rendkívülinek minősíthetők. A politikai vetélkedésben hét párt vett részt, sem azelőtt, sem azután nem adódott példa a pártok ilyen magas számára. Egyes esetekben pedig a szavazás eredményei mutattak olyan számokat, amelyek országos viszonylatban is szélsőséget jelentettek. így például egyetlen jelölt sem kapott olyan kevés szavazatot, mint ezúttal az egyik kerületben, és olyan nagyfokú érdektelenség sem volt tapasztalható sehol, mint ugyanebben a kerületben. A választáson a következő pártok indították jelöltjeiket: a kormánypárt, vagyis az Egységes Párt, a keresztény irányzatot azonban új alakulat, a Keresztény Gazdasági és Szociális Párt képviselte, amely 1926-ban jött létre, a Keresztény Nemzeti Gazdasági Párt és a Keresztényszocialista Párt fúziójával, ezzel a különböző legitimista pártcsoportok között egység jött létre. A későbbiekben, Zala megyében ezt a politikai irányzatot kizárólag ez a párt képviselte, összefogva a konzervatív-legitimista, a kormánnyal koalícióban lévő vagy esetleg mérsékelten ellenzéki csoportokat. A KGSZP az Egységes Párt koalíciós partnere volt, a kormányban Vass József képviselte, népjóléti miniszterként, egyben a miniszterelnök első helyetteseként. A párt elnöke 1927-től gr. Zichy János lett. A választáson a kormánypárttal ismét megegyezés született az együttműködésről, a választókerületek elhatárolásáról. A kisgazda irányzaton belül ezen a választáson két különböző pártalakulat lépett fel: a Független '48-as Kisgazdapárt Nagyatádi Szabó István kisgazdapártjának maradékát képviselte, főként azokat a paraszti származású politikusokat, akik nem értettek egyet az Egységes Pártba való beolvadással. A párt 1926-ban a Dunántúl középső területén összesen 6 helyen tudott elindulni, ezek közül három volt Zala megyében. 1926-ban két mandátumot sikerült szerezniük, mindkettőt a Tiszántúlon (Szarvas és Békés). Az Agrárpárt sokkal jelentősebb tényezőnek tűnt, mivel vezetői már ország- gyűlési képviselők voltak. 1926-ban jött létre a Nagyatádi-féle Kisgazdapártban 1921-ben még alelnöki, az országgyűlésben pedig házelnöki funkciót betöltő Gaál Gaszton elnökletével. Gaál 1922-ben kilépett az Egységes Pártból és visszavonult a politikától, ahova a mostani pártalapítással tért vissza. A következő pártot csak egyetlen képviselő neve fémjelezte a megyében, országosan azonban sokkal jelentősebb tényezőnek minősült. A Magyar Nemzeti Függetlenségi Pártot, rövidebb és egyszerűbb nevén a Fajvédő Pártot Somogyi 71
