Politikai küzdelmek Zala megyében a két világháború között I. 1918-1931 - Zalai gyűjtemény 62. (Zalaegerszeg, 2006)

Politikai küzdelmek Zala megyében 1918-1931

tani, a képviselő ugyanis mindkét helyen elindult. Új pártját vezére, Rassay Károly is képviselte Nagykanizsán.

A Rassay-párt jelöltjei:

Keszthely: Zsigmond József,

Kiskomárom: Drozdy Győző volt képviselő,

Lenti: Lakó Imre ügyvéd,

Nagykanizsa: Rassay Károly pártvezető,

Pacsa: Drozdy Győző,

Zalaegerszeg: Briglevics Károly ügyvéd.132

Rassay nemcsak Nagykanizsán indult, hanem - ahogy ez az ismertebb politikusok esetében bevett gyakorlat volt - az ország más pontján is, szerepelt a demokratikus ellenzék dél-pesti listáján, a biztos befutást jelentő 2. helyen. Azért indult el a zalai városban is, mert innen egy küldöttség ment fel érte Budapestre, amelyben a kiskanizsai földművesek képviselői voltak legnagyobb számban. Nagykanizsa esetében két társadalmi csoport támogatásában bizakodhatott. Egyrészt a liberális polgárság, azon belül a zsidóság egy részének szavazataiban, másrészt elnyerhette a kiskanizsai földművesek, pártvezetésük útmutatásaival elégedetlen részének szimpátiáját. Kállayval való választási harca kiélezettnek és rendkívül szorosnak ígérkezett. Lakó zalai születésű volt, Letenyén dolgozott ügyvédként, eddig politikai szerepet nem vállalt. Briglevics Károly pályafutását tisztviselőként kezdte, árvaszéki ülnök volt. 1919 elején azonban, a hatalomváltás után Bosnyák Géza főispán leváltása után őt nevezték ki Zala megye kormány- biztos főispánjának. Ezt a funkciót március 22-ig töltötte be, amikor a hatalmat átadta a megyei direktóriumnak, sőt továbbra is funkciót vállalt, mint közélelmezési előadó. A kommunista rezsimmel való együttműködéséért 1919 végén nyugdíjazták, mint árvaszéki ülnököt, más retorzió azonban nem érte, hiszen törvénytelenséget nem követett el.133 Politikai szerepvállalása és kompromittáló- dása ellenére elindult a választáson.134

Jelentős átalakulás zajlott le a megyében komoly erőt képviselő kereszténypártokban. A KNEP bomlásakor a kilépők két pártot is létrehoztak, egyfelől a Keresz132 Lakó és Briglevics Hubai László választási atlaszában pártonkívüliként szerepel (Hubai 2001. 2. kötet 37. p.), a hivatalos választási jegyzőkönyvben is így jegyezték be őket, mégis bizonyíthatóan a Rassay-párthoz tartoztak. Pártállásukra vonatkozóan lásd még L. Nagy 1980. 57. p. illetve Zalai Közlöny, 1922. május 30.

133 ZML Főisp. biz. 7/1919.

134 Briglevics Károly további politikai pályája rendkívül érdekesen alakult. Választáson többet nem indult, a civil életben Zalaegerszegen dolgozott ügyvédként. A következő parlamenti választáson azonban már meglepő pozícióban, mostani ellenfelének, az időközben ellenzékivé vált, Farkas Tibor kampányfőnökeként láthatjuk viszont.

56