Politikai küzdelmek Zala megyében a két világháború között I. 1918-1931 - Zalai gyűjtemény 62. (Zalaegerszeg, 2006)
Politikai küzdelmek Zala megyében 1918-1931
miniszteri tisztséget betöltő pártvezető személyes hívét a hatóság nyilvánvaló manipulációval próbálja meg elütni a mandátumtól. Szinte tragikomikus a helyzet, hogy a hatalom berkein belül álló pártvezetőnek kell szinte forradalmi hangvételű röplapokon tiltakoznia a hatósági önkény ellen. A bírósági tárgyaláson, a tanuk kihallgatásakor egyébként kiderült, hogy az egész ügyet valóban a választás miatt robbantották ki, ugyanis a feljelentést tevő két személy - akik Pápán jártak „anyagot gyűjteni" - Eitner Zsigmond kormánybiztos-főispán titkára és Bosnyák Géza sógora volt. Az ellenpárt célja az volt, hogy bebizonyítsák, Drozdy nem méltó a mandátumra.100 Ez az esemény azonban nem tudta megváltoztatni a szavazás végkimenetelét, Drozdy mintegy 2200 fős szótöbbséggel lett képviselő. A 15. táblázatból látható, hogy a letartóztatás bumerángként ütött vissza, mert Bosnyák szavazóinak száma csökkent a második fordulóra, tehát nem csak Kánnár szavazóit nem tudta elhódítani, hanem még a sajátjait sem volt képes megtartani. A történet azonban ezzel nem ért véget. Az izgatás miatti bűnvádi eljárást a veszprémi ügyészség 1920. április 23-án első fokon megszüntette, majd másodfokon 1921 júniusában jogerősen felmentő ítéletet hozott. A két tárgyalás közti időben azonban a parlamentben politikai döntés született az ügyben. Az országgyűlés mintegy a bírósági eljárás „elé" helyezte magát és olyan határozatot fogadott el, amelyben megsemmisítette Drozdy mandátumát, új választás lebonyolítását rendelve el.101 Drozdy esete is abba a folyamatba illett, amelyben Bethlen István igyekezett elszigetelni a Kisgazdapárt liberális-demokrata csoportját. A parlamenti szavazás előtt ugyanis a miniszterelnök közölte párthíveivel, hogy a mandátum megsemmisítését pártkérdésnek tekinti.102 A nemzetgyűlésben lezajlott voksoláson először fordult elő, hogy a kormánypártok egyik csoportja - a Kisgazdapárt liberális-demokrata szárnya - leszavazta a hivatalos előterjesztést, és együtt szavazott az ellenzékkel, bár így is kisebbségben maradtak.103 Az új szavazást 1921. június 19-én rendezték, Drozdy egy héttel korábban kapta meg felmentő ítéletét, aki ekkor már nem a Nagyatádi-féle Kisgazdapárt jelöltjeként indult. 1921 februárjában ugyanis Rassay Károly vezetésével a képviselők egy csoportja kilépett a pártból és megalakították a Függetlenségi Kisgazda, Földmíves és Polgári Pártot. A IV. Károly visszatérése és az ezt támogató legitimizmussal való szembenállás, valamint a konszolidáció és a szélsőjobboldal elleni íoo Világ, 1921. június 10. Az ügyet lásd még NN1920-1922. 8. kötet 180-182. p. íoi NN 1920-1922.10. kötet 166-177. p. A parlamentben éles vita bontakozott ki, amelyben Rassay Károly Drozdyt védte, jogilag próbálta bizonyítani, hogy a házszabályok nem adnak lehetőséget ilyen lépésre. A polémiában Bethlen István is megszólalt, elvetette Rassay jogértelmezését és a mandátum megsemmisítését indítványozó bizottsággal értett egyet. A Ház végül többségi szavazással támogatta az előterjesztést. 102 Sipos 1984. 679. p. 103 Uo. 45
