Politikai küzdelmek Zala megyében a két világháború között I. 1918-1931 - Zalai gyűjtemény 62. (Zalaegerszeg, 2006)

Dokumentumok Zala megye politikatörténetéből 1918. november 2. - 1931. december 22.

a korlátokat, amiket a vallás és erkölcs törvényei írtak a szívünkbe. (Hosszas helyeslés.) Az a szabadság jogos, amelyik tiszteletben tartja a más szabadságát, becsületét, tulajdonát. (Helyeslés.)

Azt vetik szememre, hogy diktatúrát akarok létesíteni. Hát diktatúrát létesít az, aki évek óta fokozatosan szünteti meg a szabadságjogok korlátozásait? A cenzúra eltörlését, sajtó szabadságát, internálás eltörlését nem ez a kormány vívta-e ki? Én szabadságot akarok, de nem anarchiát. Jaj ennek a nemzetnek, ha a szabadságaival csak úgy tud élni, ha újra anarchiába züllik. (Zajos helyeslés.)

Szemünk előtt egy nagy ideál lebeg: egy nemzeti alapjain erősen álló Magyar- ország, melyben - kezdve a koronás királytól az utolsó proletárig - mindenki magyar lelkében és mindenkinek szíve egyedül a hazáért dobog. (Hosszantartó viharos tetszésnyilvánítások.) Olyan ország legyen ez, melyben a koronás királytól az egyszerű munkásig minden ember a hazáért teljesíti a kötelességét. S ha ezt

minden ember teljesíti, akkor lesz szabad, boldog Magyarország.

*

Tomboló lelkesedés követte a miniszterelnök szavait. Percekig zúgott a taps, az éljenzés és Bethlen István gróf nevétől volt hangos a déli órákban máskor oly csendes zalaegerszegi utca. Nagysokára csillapult csak az ünneplés őszinte, harsogó extázisa, hogy újra felzúgjon a taps, újra szálljon az éljenzés vihara, mikor Vass József dr. népjóléti miniszter állt fel szólásra.

Kedves zalai testvéreim! - ezzel szólítja az őt ünneplő tömeget a pap-miniszter, akinek a kommunizmus üldöztetései idején a zalai szőlőspincék egyike nyújtott menedéket, zalai gazdák falat kenyerén élt, a zalai szeretet mentette meg a vörös pribékek elől, a nagy magyar újraépülés egyik legerősebb tartóoszlopává, akinek Zalaszentgrót mandátumot, Zalaegerszeg díszpolgárságot adott.- Amit a miniszterelnök előadott - úgymond az reálpolitika, a napról-napra végzett nemzetépítő munka politikája. Most, választáskor, mindenütt politikáról esik szó, de ez ilyenkor csak személyi torzsalkodásnak látszik. Minden pártnak annyi a létjogosultsága, amennyi az igazsága, amennyi erkölcsi alapja van, amennyi részt tud venni a nemzet egyetemes érdekeinek kimunkálásában. Ma, a rekonstrukciós időkben nem világnézeti és pártharcok, hanem a reálpolitika programjának támogatása a pártok feladata. Erre a reális politikára elsősorban az évtizedeken keresztül elhagyott, mostohagyermek sorsára maradt Zalának van szüksége. Nem is személyek körül folyik itt most a választás harca, hanem a körül, hogy melyik politika hasznosabb erre a megyére és az országra nézve. Adó- elengedésről beszélnek? A kereszt - igaz - nehéz, de csak könnyíteni lehet rajt. Szekercével nem mehetünk neki, de már faragjuk, hogy könnyebb legyen. Volt-e a magyar valaha is kereszt-hordozás nélkül? Magyar könny, magyar vér mindig folyt. Kereszthordozó nemzet ez, de a stációk végén feltámadás vár reá. Hogy azonban eljussunk odáig, ahhoz a nemzet minden erejével alátámasztott reálpo373