Politikai küzdelmek Zala megyében a két világháború között I. 1918-1931 - Zalai gyűjtemény 62. (Zalaegerszeg, 2006)
Politikai küzdelmek Zala megyében 1918-1931
vánt a konzervatív körök megpróbálták sarokba szorítani, ami a választásokkal kapcsolatban azt jelentette, hogy Nagyatádi hívei helyett lojálisabb személyeket akartak mandátumhoz juttatni. így volt lehetséges, hogy a Kisgazdapárt színeiben az ország különböző részein arisztokraták, nagybirtokosok, katonatisztek és ügyvédek indultak (gr. Széchenyi Viktor, Pallavicini György, Tomcsányi Vilmos Pál, Simonyi-Semadam Sándor, Gömbös Gyula, stb.).71 Nagyatádi híveivel szemben ugyanakkor a közigazgatási hatóságok sokkal erélyesebben léptek fel, mint látni fogjuk alább a Drozdy-ügyben, de hasonló eset az ország más részén is előfordult. Kerekes Mihály kisgazdát például, az ónodi választókerület képviselőjelöltjét a kampány idején tartóztatták le. Erre a folyamatra, azaz Nagyatádi Szabó háttérbe szorítására éppen Zalaegerszeg szolgáltatott példát. 1919. december 21-én a párt nagygyűlést tartott a városban, ahol maga a pártvezér is fel kívánt szólalni. A város főterén zajló gyűlést azonban megzavarták, a főispán jelentése szerint a tömeg egész egyszerűen nem akarta meghallgatni a politikust.72 Nagyatádi szerint azonban az ügy mögött a KNEP állt, a rendbontást az EME aktivistái és ifjúsági egyesületek kivezényelt tagjai szervezték meg. A párt lapja így írt a történtekről: „Zalaegerszegre vasárnap gyönyörű számban vonultak fel a kisgazdák, azonban egy fiatal Széchenyi gróf és valami temetkezési vállalkozó vezetésével káplánok, ifjúsági egyesületek és a zalaegerszegi gimnázium növendékei a kommunistáktól kisajátított és megszervezett tüntetéssel olyan lármát csaptak, hogy nem juthatott szóhoz. Miután láttam, hogy itt egy rendszeresen megszervezett tüntetésről van szó, a napok óta fanatizált fiatalemberek féktelenkedését le nem csillapíthatom, a gyűlést nem tarthattam meg." - nyilatkozta Nagyatádi, aki az egész dolog mögött a KNEP zalaegerszegi képviselőjelöltjét, Szmrecsányi Györgyöt sejtette.73 A rendőri jelentés egészen más színben tünteti fel az eseményeket, e szerint a város polgári lakossága nem kívánta meghallgatni Nagyatádit. Tény, hogy néhány nappal a gyűlés előtt a vármegye törvényhatósági közgyűlése bizalmatlanságát fejezte ki Nagyatádival szemben, mert az őszirózsás forradalom után részt vett a Károlyi által 1919 januárjában kinevezett Berinkey-kormányban.74 Mindenestre ez az eset is alátámasztja azt, hogy a megyében a KNEP rendelkezett elsősorban jelentős társadalmi tőkével, a Kisgazdapártnak, bár bázisa alapján széles társadalmi támogatottságra tehetett szert, egyelőre nehézségekkel kellett szembe néznie. A két párt közötti választási megállapodás Zala megyét egyébként sem érintette, itt csaknem valamennyi kerületben kisgazda és KNEP jelöltek néztek farkasszemet egymással. Mivel más párt ekkor nem indult, ez előrevetí71 Nagyatádi emlékkönyv 142. p. nZML Főisp. biz. 13/1919. 73 Kisgazda, 1920. január 4. Szmrecsányi valóban jelen volt, fel is szólalt. 74 ZML Főisp. biz. 13/1919. 36
