Politikai küzdelmek Zala megyében a két világháború között I. 1918-1931 - Zalai gyűjtemény 62. (Zalaegerszeg, 2006)

Dokumentumok Zala megye politikatörténetéből 1918. november 2. - 1931. december 22.

Tisztelt polgártársak! Mi megnyugszunk a közigazgatási bíróság döntésében, hiszen éppen ez a kormány volt az, amely a közigazgatási bíróságot állította oda, mint a választójog legfőbb őrét. (Úgy van! Úgy van!) Megnyugszunk, de felvesz- szük újra a harcot az elvekért, amiket hirdettünk és a férfiú mellett, akit önök bizalmukkal tüntettek ki. Felvesszük a küzdelmet az ő személye mellett, mert régóta ismerjük: régi, kipróbált erő, aki a népjóléti minisztériumban éveken át teljesített szolgálatával tanúbizonyságot tett, hogy az elveknek, melyeket hirde­tünk, kipróbált harcosa és bír annyi szociális érzékkel a szegény emberek iránt, amennyivel egy képviselőnek bírnia kell a néppel szemben, melyet képvisel. (Él­jen!) Felvesszük a harcot azzal a bizalommal, hogy ennek a kerületnek kipróbált vezérei helyt fognak azon meggyőződés mellett, amely mellett a múltban is tanú- bizonyságot tettek. Ha tehát eljöttem ide, (zajos éljenzés) nem csak azért tettem, hogy Kray István mellett tanúbizonyságot tegyek, (Éljen!) hanem azért is, hogy megerősítsem önöket abban a hitben, ami mellett a múltban kitartottak és arra kérem önöket, hogy emellett a jövő héten is vallomást tegyenek. Tisztelt polgártársak! Legyen szabad a mai napon a nagy közvéleményt foglalkoztató sok politikai kérdés közül egy pár alaptételt kiragadnom, melyeket magaménak vallók és ame­lyeket követni szükségesnek tartok. (Halljuk!) Eddig keveset foglalkoztunk külpolitikai kérdésekkel. Arra törekedtünk, hogy az országot belpolitikailag alátámasszuk, hogy a gazdasági és pénzügyi kérdé­seket elintézzük és eltakarítsuk ezzel a romokat, miket a háború és forradalmak halmoztak fölénk. Ez volt a legelső teendő. Most azonban azt mondom: elérke­zett az ideje annak, hogy külpolitikai kérdésekkel behatóan foglalkozzunk. Mert állítom, hogy nem elég ennek a magyar népnek ereje és összefogása, hogy talp­ra állítsuk ezt a nemzetet és megszerezzük jövő boldogulását, hanem szükséges, hogy ezenkívül melléje állítsuk azokat a külföldi erőket is, amelyek együtt érez­nek a magyarsággal, és amelyeknek érdeke a magyar nemzet boldogulása. Erre ma adva vannak a feltételek. Az ország alapproblémái nagyjában már el vannak intézve. Most ahhoz kell látnunk, hogy barátokat szerezzünk külföldön, megnyer­Kray javára jogosulatlan szavazatokat fogadtak el, elutasítottak több Farkasra adott érvényes szava­zatot, a törvényes szavazási határidőt néhány községben nem tartották be annak érdekében, hogy a Farkas-pártiak a voksaikat ne tudják leadni, Kray többször hangoztatott megvesztegés-szerű válasz­tási ígéreteket és végül a szavazási jegyzőkönyvet egy esetben meghamisították. A beadványozók azt kérték, hogy a bíróság semmisítse meg az eredményt és a számszerűen kis különbségű végeredmény­re tekintettel, új választás kiírása nélkül hirdesse ki győztesnek Farkast. A Közigazgatási Bíróság a felhozott vádpontok közül csupán a szavazási idő be nem tartásával foglalkozott, mivel az a válasz­tási jegyzőkönyvekből hitelt érdemlően megállapítható volt (17 községben). ítéletében a választást megsemmisítette és új választás kiírását rendelte el, Krayt és pártját pedig a perköltség megfizetésé­re (8000 P) kötelezte. Ruszoly 1995. 280. p. (A zalai sajtó az ítélet ismertetése után már 21 000 pengő megfizetéséről írt. Zalai Közlöny, 1927. május 12.) 368

Next

/
Thumbnails
Contents