Politikai küzdelmek Zala megyében a két világháború között I. 1918-1931 - Zalai gyűjtemény 62. (Zalaegerszeg, 2006)

Politikai küzdelmek Zala megyében 1918-1931

birtokos parasztok és egyházi személyek vettek részt.49 Utóbbiak között találjuk Zalaegerszeg plébánosát, Pehm (Mindszenty) Józsefet is, akit ezért a direktórium március 9-én, tehát még a Tanácsköztársaság kikiáltása előtt, Szombathelyre internált.50 E szervezkedés tehát kezdetben nem a Tanácsköztársaság, hanem a Károlyi-kormány ellen indult meg. A megmozdulás vezetője Fangler Béla és Sebestyén Jenő volt, akik a kapcsolatot kerestek az ország többi pontján, valamint a fővárosban szervezkedő ellenforradalmi csoportokkal is. Tervük az volt, hogy Alsólend- ván átveszik a hatalmat, majd onnan megerősített fehér érzelmű csapatokkal, határvédelmi osztagokkal, felfegyverzett parasztokkal és felkelő karhatalmistákkal Zalaegerszeg ellen vonulnak. 1919. április 21-én Fangler és Sebestyén el is utaztak Alsólendvára, ahol letartóztatták a helyi direktóriumi vezetőket, és elfoglalták a postahivatalt, hogy a környező nagyobb településeken várakozó társaikat sürgönyben értesíthessék. A helyi katonai alakulatot illetően azonban csalódniuk kellett, az ugyanis nem állt át hozzájuk, hanem letartóztatta őket, így akciójuk az alapos előkészítés dacára néhány óra alatt kudarcot vallott.

A fegyveres összetűzéssé fajuló nagybakónaki incidens májusban kezdődött, és jelezte a falusi népesség ellenszenvét az új hatalom iránt. A faluban agitáló szocialista küldötteket ugyanis a helyiek inzultálták, a helyi direktórium elnökét pedig lemondásra szólították föl. Segélykérésükre május 23-án a Vörös Őrség 40 fős alakulata nyomult be a településre, melynek egyik tagja egy helybeli gazdát jelentéktelen szóváltás után agyonlőtt. Az esemény hatására a falusiak félreverték a harangot, és vadászpuskákkal felfegyverkezve megfutamították őket. Május 25-én a Szombathelyről és Sopronból segítségül érkezett, mintegy 200-300 fős katonai egység körbezárta a települést, ahova a környező falvakból is érkeztek fegyveres ellenállók. A támadók elfoglalták a községet, de a harcban az egyik vörös katona elesett. Az alakulatot vezető Polai János nagykanizsai vádbiztos ezért megtorlásként 22 bakónaki személyt letartóztatott, s közülük három főt, két csapi és egy nagybakónaki gazdát halálra ítélt, akiket még aznap Nagykanizsán ki is végeztek.51 A megye más vidéki területein is történt kisebb mozgolódás a tanácshatalommal szemben, de fegyveres összecsapásig egyik sem fajult.

49 Nagy 1925.23. p.

50 Mindszenty József emlékirataiban letartóztatását 1919. február 9-re teszi, de erre az időpontra vélhetően rosszul emlékezett. V. ö. Mindszenty 1989. 20. p. Ezt az időpontot ugyanis valószínűtlenné teszi egy, a Zala Megyei Levéltárban található dokumentum, amely március 4-én született Zalaegerszegen és Pehm József saját kezű aláírása látható rajta. ZML Polgármesteri iratok, 2263/1919. Március 9-i dátumot említ Nagy Károly 1925-ben írt könyvében, ezért ezt az időpontot tételezhetjük fel valóságosnak. Nagy 1925. 21-22. p.

51 ZML A nagykanizsai törvényszék iratai, B. 742/1919. Polai János és társai pere. Polait az ellenforradalmi erők hatalomra jutása után elfogták, a bíróság kötél általi halálra ítélte, melyet 1919. november 1-én hajtottak végre. Az esetről részletesen lásd: Káli 2000b. 116-118. p.

30