Politikai küzdelmek Zala megyében a két világháború között I. 1918-1931 - Zalai gyűjtemény 62. (Zalaegerszeg, 2006)

Dokumentumok Zala megye politikatörténetéből 1918. november 2. - 1931. december 22.

azonban nem fognak félreállani, helyre fog állani a dolgozó munkások és polgárok egysége, amely meg fogja próbálni a kivezető utat ebből a káoszból. Igaz, hogy ezek a próbálkozások elsöprik az útból azokat, akik azt hiszik, hogy egy állandó forradalomra be lehet rendezkedni és munka nélkül meg lehet élni, kizárólag a gyűlölet hirdetésével, kizárólag bűntények előkészítésével és elkövetésével. Az az egység, amelyet más úton akarnak létrehozni hasonlít a paleidiskóp- hoz, amellyel gyermekek játszanak, amelyekbe színes papírdarabokat tesznek és amelyről elhiszik, hogy szép tájképeket látnak. Az egység, amelyet erőszak útján akarnak létrehozni, csak ilyen egység lesz. Az első vihar meg fogja mutatni, hogy nem egyebek színes rongypapíroknál. Ezért kell a dolgozók frontját kiépíteni, ezért tekintem életem egyik legszebb eredményének, hogy kezet fogtam a magyar munkássággal. A nagy francia forradalmár, La Martine azt írja, hogy nem lehet büntetlenül lefejezni a nemzet legkiválóbbjait, én azt mondom, nem lehet büntetlenül lefejezni a közélet szereplőit mindenféle jelszavakkal. Legyen vége a széthúzásnak és találjunk egymásra. Aki dolgozni akar és aki önzetlenséget tud mutatni, azzal haladjunk együtt és dolgozzunk együtt. Dolgozzunk azért, hogy egy nagy boldog Magyarország tagjai legyünk. Hát forradalmi program-e az, amit én önöknek hirdettem. Ez a program a XX. század emberének a háború és a forradalmak által megsanyargatott embernek a programja és ha erre azt mondják, hogy ez a liberalizmus programja, akkor én büszkén vallom magam liberálisnak. (Hosszantartó éljenzés és taps.)

Utána Sümegi Vilmos volt nemzetgyűlési képviselő emelkedett szólásra. Európa közepén itt van a reakció szigete. Ez a sziget azonban nem érheti meg. Azért kell nekünk kitartani erősen és szilárdan Kossuth eszméi mellett, függetlenségi gondolat mellett, mert a függetlenségi gondolat, a Kossuth eszme a legmagya- rabb, a legnemzetibb, egyúttal a legliberálisabb és legdemokratikusabb és ennek a függetlenségi gondolatnak a legkiválóbb harcosa dr. Rassay Károly. Ennek a férfiúnak a zárszóját körülhordozni és győzelemre juttatni kötelesség, kötelesség nem csak magunkkal szemben, hanem a hazával szemben is, mert ha megszaporodnak a Rassayak, akkor megszaporodik Magyarország területi nagysága is és megszaporodik minden, ami a magyar nép kívánsága. Ezután Anek György kis- kanizsai választópolgár mondott beszédet. Majd Dómján Lajos lezárta az ülést. A népgyűlés a szózat hangjai mellett ért véget. Scenografálta és fordította Újfalusi Gyula a M.T.I. nagykanizsai megbízottja.

A másolat hiteléül:

Nagykanizsa, 1922. évi május hó 1-én hiv.s.tiszt

ZML IV. 401. b. Zala vármegye főispánjának bizalmas iratai, 72/1922.

299