Politikai küzdelmek Zala megyében a két világháború között I. 1918-1931 - Zalai gyűjtemény 62. (Zalaegerszeg, 2006)
Dokumentumok Zala megye politikatörténetéből 1918. november 2. - 1931. december 22.
A csendőrőrsön végzett puhatolás szerint Poloskán, december 6-án politikai színezetű gyűlés volt. Az utóbbi időben Nagykapornakon is tartatott hasonló jellegű gyűlés, melynek lefolyásáról a nyomozás folyik. E gyűléseket az eddig lefolytatott nyomozás szerint a nagykanizsai Bajza utca 8. sz. iroda titkára, dr. Szabó Lajos kezdeményezésére hívták össze. Pölöskén mintegy 180-200 tagból a gyűlésen meg is alakult a kisgazdapárt. Ennek színezete valamint politikai árnyalatának kiderítésére a további nyomozás folyamatban van. III. Komárvároson bizalmas úton nyert értesülés szerint, Drozdy Győző nemzet- gyűlési képviselő intim baráti viszonyban áll Pölöskei János volt 20. h. gy. e. őrmester komárvárosi lakossal, ki a községben vezető szerepet játszik, és különösen a földreform végrehajtása és földfelosztási ügyében gyakorol hatást a lakosságra. E községben semmiféle kommunista agitáció megállapítható nem volt. A lakosság erős ellenszenvvel viseltetik a pap iránt, olyannyira, hogy még a vasárnapi istentiszteletről is távol tartja magát. A gyűlölködés oka főképpen az, hogy a lakosság sokallja a papnak járó gabona illetményt, mely körülbelül 1 vagont (búzát) tesz ki. IV. Galambokon megállapítást nyert, hogy a lakosság általában nyugodt maga- tartású. A község még a kommün alatt is szélsőséges fehér érzelmű volt, amire jellemzésül szolgál, hogy a kommün bukása után a falu egyedüli zsidóját, mert benne kommunistát sejtettek, a községből családostul kiűzték. E község határában a budapesti központi papnövelde tanulmány alapjának nagy terjedelmű birtoka van, ezzel szemben kizárólag a földművelő lakosság alig rendelkezik 2-3-4 holdnyi birtokkal és nagycsaládos voltukra való tekintettel csak igen nehezen tudnak megélni. Ez csempészett be a lelkek mélyébe elégületlenséget a kötött papi birtok iránt. A községben kisgazda olvasókör van, amely mint a többi községekben a Bajza utca 8. sz. irodának expositúrája. A megejtett nyomozás szerint Drozdy lapja a „Magyar Ugar" ide is eljár, melyet egy értelmesebb paraszt gazda ott fel szokott olvasni és magyarázni. Izgatás, haza- vagy társadalomellenes magatartás megállapítható nem volt. Garaboncon a lakosság hangulata nyugodt, a földéhség azonban itt is befészkelte magát az emberekbe, bár a lakosság elég jómódú. Drozdy itt csak a választás alkalmával járt, beszéde azonban csak kortes jellegű volt és abban izgatás a jelenlegi puhatolás során felderíthető nem volt. Drozdy és emberei a volt községi elöljárósággal szemben ellenszenvvel viseltettek, ezért mondott le Fodor volt bíró is állásáról. Drozdy az ő intézkedéseit lebecsülte és egy ízben akkor, amikor Márfi János garabonci lakos a harctéren szerzett betegsége következtében meghalt fia után nyugdíjat kért, azt mondotta 272
