Politikai küzdelmek Zala megyében a két világháború között I. 1918-1931 - Zalai gyűjtemény 62. (Zalaegerszeg, 2006)
Politikai küzdelmek Zala megyében 1918-1931
tést. Ennek során a magyar osztagparancsnokok időnként kíméletlenül léptek fel, statáriális eljárást is alkalmazva. így például november 8-án a Muraszerdahelyt visszafoglaló különítmény parancsnoka a fosztogató tömeg hangadói közül hat főt felakasztatott, tizenhármat pedig agyonlövetett. A legkeményebb harcok Drá- vavásárhely környékén zajlottak, melyet november 12-én, a 410 főből álló magyar alakulat félórás kemény harc után rohammal tudott elfoglalni. A tovább nyomuló erők Drávacsánynál ismét megütköztek a visszavonuló zöld káderekkel, most már véglegesen megfutamítva őket. Ebben az összecsapásban a magyar csapatok 2 főt, míg a támadók 25 embert vesztettek. A menekülő zöld káderek a Dráván átkelve elhitették az ottani horvát hatóságokkal, hogy a magyar oldalon - mai kifejezést használva - etnikai tisztogatás folyik. Ezért a horvátok egy nagyobb katonai egységet indítottak el Csáktornya ellen. A parlamenterek révén folytatott tárgyalások azonban eredményre vezettek, a horvátok elfogadták a magyar fél érveit és visszavonultak. Ezek után a magyar karhatalmi egységek tovább folytathatták a rendteremtést, melynek eredményeként november közepére valamennyi településen sikerült a nyugalmat helyreállítani. A terület konszolidálása azonban nem jelentette a magyar fennhatóság megmaradását. A térség sorsáról a győztes antanthatalmak és az egyre növekvő étvágyú belgrádi és zágrábi diplomácia döntött, melyek igyekeztek elmenni a lehetőségek legvégső határáig. A november 13-án aláírt belgrádi katonai konvenció a demarkációs vonalat Zalában a Dráva vonalán jelölte ki. Mint láthattuk a regionális horvát hatóságok sem szándékoztak a Muraközt megszállni. A megalakulóban lévő délszláv királyság kormánya azonban a megszállás kiterjesztése mellett foglalt állást. Ennek eredményeként december 24-én a Drávát reguláris csapatok - ahogy parancsnokuk nevezte a „jugoszláv nemzeti hadsereg" alakulatai - lépték át és ellenállás nélkül vonultak be Csáktornyára (e napon szállta meg a román hadsereg Kolozsvárt), majd 27-én Alsólendvára, sőt tovább nyomulva átkeltek a Murán, és 28-án elfoglalták Muraszombatot is. Hasonló szituáció alakult ki tehát itt is, mint az ország más határterületein. A katonai erő nélkül maradt Magyar- ország területéből az utódállamok igyekeztek minél nagyobb darabot megszállni, hogy a határokról döntő békekonferenciát kész tények elé állítsák. A megszállás után a térségben nyugodt időszak következett, amelyet időnként zavart meg egy-egy kisebb jugoszláv betörés. így például 1919. február 6-án Murarévnél egy szakasz délszláv katona ütött rajta az ott állomásozó 10 fős magyar őrségen, akiket fogságba hurcoltak. A tiltakozó magyar jegyzékre Perko alezredes, katonai parancsnok közölte, hogy a támadás önkényes, engedély nélküli akció volt és a foglyokat bántódás nélkül szabadon bocsátotta. 24
